Polgári ügyek

Az I. r. alperes 1983 májusában beköltözött a felperes lakásába, 1983. júniusában házasságot kötöttek, életközösségük 1995 tavaszáig állt fenn. Az életközösség létrejöttekor az I. r. alperes tulajdonában állt egy félig kész házas ingatlan, amelyet ő és szülei még az 1970-es években vásároltak, és a ház építése az I. r. alperes előző házasság alatt kezdődött meg. Az I. r. alperes édesapjának halálát követően,  1992-ben „osztályos egyezségnek” nevezett megállapodás jött létre a leszármazók között, melyet 1996-ban módosítottak, és amelynek értelmében az I. r. alperes testvére, a III. r.

A felek között alvállalkozási szerződés jött létre, amelyben a felperes homlokzatépítési munka elvégzésére vállalt kötelezettséget. A szerződésben foglaltak szerint az alperes az alvállalkozói díjból 5 % jótállási és szavatossági biztosítékot tarthatott vissza (garanciális visszatartás) a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásától számított 3 év és 45 nap időtartamra.

A Kúria a bánatpénz mérséklése tekintetében a konkrét ügyben az alábbi elvi megállapításokat tette:

Az alperes a 2008. szeptember 9-én megkötött kölcsönszerződés alapján 175.684 svájci frank kölcsönt nyújtott a felperesnek, amelyet forintban folyósított. A szerződés szerint az alperes a 6 hónapos kamatperiódus leteltével a hirdetményében megállapított általánosan alkalmazott (nem akciós) mértékre módosíthatta az évi 4,99 % kamatot, emellett a szerződés feljogosította az alperest arra, hogy a kamatot az egyes ügyleti évek fordulónapján egyoldalúan felemelje, ha a tőke- és pénzpiaci kamatlábak változása, az alperes forrásköltségeinek változása ezt szükségessé teszi.

A Kúria hatályon kívül helyező végzése folytán megismételt eljárásban a felperes sportegyesület módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az 1959. évi IV. törvény – Ptk. - 158.§ (2) bekezdése értelmében a perbeli ingatlanra hatósági határozattal dologi hatályú haszonélvezeti – ennek hiányában – használati jogot szerzett, másodlagosan arra hivatkozott, hogy a haszonélvezeti jogot elbirtoklással megszerezte.

A társasházi közgyűlés határozat érvénytelenségének megállapítására indított perben megállapított tényállás szerint a hatlakásos társasház tulajdonostársainak egyike látja el a közös képviselői feladatot. A jelen per felperesei (akik mindhárman szintén a társasház tulajdonostársai) a 2011. május 11-i közgyűlés valamennyi – összesen 21 darab, közöttük az 5. számú, a könyvvizsgálói jelentés alapján a felpereseket fizetésre kötelező – határozatának érvénytelenségét kérték megállapítani.

A felperes történész, egyetemi oktató, rendszeresen publikál a XX. század magyar történelméről és a holokausztról. Az alperes egy történelmi tartalmú internetes portál alapítója és üzemeltetője. Ezen a portálon jelent meg a „Horthy Miklós és a zsidók” című írás, amelynek végén a felperes nevével azonos név került feltüntetésre, minden további információ nélkül. A felperes ezt sérelmezte az alperesnél, mert a megjelentek nem tőle származtak, nem egyeztek az ő nézeteivel, ugyanakkor azt a látszatot keltették, hogy a a szerző ő lett volna, amely miatt a felperes magyarázkodni kényszerült.

A 2008. augusztus 11-én megkötött kölcsönszerződés alapján az alperes svájci frank alapú kölcsönt nyújtott az I. rendű felperesnek, a kölcsön visszafizetésével kapcsolatban a II. rendű felperes egyetemleges adóstársi kötelezettséget és zálogkötelezettséget vállalt. Az alperes a deviza alapú kölcsön folyósításakor - a szerződésnek megfelelően - deviza vételi árfolyamot alkalmazott, ugyanakkor a törlesztőrészleteket deviza eladási árfolyamon számolta el.

A II. r. alperes Kft. többségi tulajdonosa eladott egy ingatlant az I. r. alperes Kft-nek, amely ezt követően azt 2006. nyarán elcserélte egy, a II. r. alperes tulajdonában álló Balaton-parti ingatlan meghatározott tulajdoni hányadára. A felperes 2010-ben indított pert az alperesekkel és 36 társukkal szemben, amelyben több okból kérte a csereszerződés érvénytelenségének a megállapítását. 2011.

A 82 ír felperes lakásokat és garázsokat vásárolt az alperes beruházásában épülő társasházból. A vételárat kifizették, de az alperes az építkezést nem fejezte be, a társasház nem került megalapításra, majd az alperes felszámolás alá került.