Polgári ügyek

Az adós ingatlanilletőségét a végrehajtási eljárásban megtartott ingatlanárverésen a végrehajtást kérő (aki külföldi székhelyű pénzintézet) vásárolta meg, azonban az ingatlanügyi hatóság elutasította a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet, mert a végrehajtási joggal terhelt ingatlan zártkert, amelynek tulajdonjogát a külföldi jogi személy árverésen sem vásárolhatja meg. Az árverési vevő végrehajtási kifogását a bíróságok elutasították, mivel időközben letelt a végrehajtási kifogás benyújtására nyitva álló objektív határidő.

A 2005-ben, házasság felbontása és házassági vagyonjogi igények rendezése iránt indult perben a felek számos, a vagyonmegosztásból, különvagyonaik felhasználásából, az életközösség 2005 júliusában történt megszűnése óta lakás- valamint iroda céljára használt ingatlanaik használatából és hasznosításából, rezsi- és szolgáltatási költségeik viseléséből, bankszámláikról kölcsönösen felvett pénzösszegek elszámolásából eredő igényt érvényesítettek egymással szemben. A felek között még az életközösség megszűnésének időpontja is vitatott volt.

Az adott ügy elbírálását különösen munkaigényessé az iratanyag nagy terjedelme tette, emellett az ügyben jogkérdés is felmerült. A per a pertárgyértékre tekintettel kiemelt ügynek minősül.

A felperes 2011. október 21-én a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatban korábban (2008) keletkezett dokumentumokban foglalt közérdekű adatok kiadását kérte az alperestől. A közérdekű adatok egy részének kiadását az alperes megtagadta, ezért a felperes keresetében az alperesnek az un. Teller-projekt keretében az új nukleáris létesítmény előkészítésével, illetve a meglévő atomerőmű további atomreaktort tartalmazó egységgel való bővítésével, valamint az un.

Az I.r. alperes mint eladó, és a felperes mint vevő között 2004. december 28-án adásvételi szerződés jött létre. A szerződésben rögzítették, hogy az I.r. alperes kizárólagos tulajdonát képező debreceni ingatlanból telekalakítási eljárás keretében 35 db, a szerződésben részletezett új hrsz-ú ingatlan kialakítása van folyamatban, melyek az adásvételi szerződés tárgyát képezik. Az ingatlanon további, nem családi házas beépítésű ingatlanok is kialakításra kerülnek.

A házastársi közös vagyon megosztása iránti perben a Kúriának az alperes felülvizsgálati kérelme folytán számos, szerteágazó kérdésben kellett felülbírálnia a jogerős ítéletet. Az ingóvagyon megosztásával kapcsolatban az alperes vitatta a természetbeni megosztást, arra hivatkozva, hogy az életközösség megszűnése óta a felperes által használt ingóságok szétosztás számára méltánytalan hátrányt jelent.

A házasság felbontása és járulékai iránt folyamatban volt ügy különös munkaigényességét az adta, hogy az alperes a felülvizsgálati kérelmében 30 pontban részletezte számtalan eljárási és anyagi jogi jogszabály megsértésére alapított kérelmeit. Ezek között a bíró „elfogultságától” kezdve, az első- és a másodfokú eljárás szinte valamennyi mozzanatán (idézés, környezettanulmány elkészítésének szabálytalansága) keresztül, a bizonyítékok mérlegelését, a jogerős ítélet nem megfelelő indokolását, végső soron az egész eljárás jogszerűségét kifogásolta.

Az öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perben az elsőfokú bíróság a keresetet az abban megjelölt érvénytelenségi okok fennállásának hiányában elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet az elsőfokú bíróság álláspontjától eltérő jogi indokolással hagyta helyben.

A társasházi külön tulajdonban álló ingatlan megsemmisülésének a megállapítása iránti perben a jogerős részítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán indított felülvizsgálati eljárásban a 2014.

A felperes – az alperes volt házastársának törvényes örököse – az alperes és az örökhagyó jogerős bírói ítélettel megszüntetett vagyonközösségének részét képező ingatlannak az örökhagyó tulajdonába került tulajdoni hányadára tulajdonjoga bejegyzésének tűrésére kérte kötelezni az alperest.