Polgári ügyek
A perben érvényesített igények vizsgálata alapján kimondható, hogy a peres felek között fennállt házassági vagyonközösség megosztása folytán a peres feleknek egymással szemben álló kölcsönös követelései esetében is érvényesül az a szabály, hogy amennyiben a teljesítés – ideértve a beszámítást - a teljes tartozást nem fedezi, a teljesítő – kötelezett – fél határozza meg a kiegyenlíteni kívánt tartozását.
A felperes a tulajdonában álló, szántó művelési ágú ingatlanhányad tulajdonjogát – kérelmének megfelelően – TSZ földkiadás útján szerezte, majd pert indított a tulajdoni hányadoknak AK érték szerinti megállapítása és az ingatlannyilvántartás ennek megfelelő kiigazítása iránt.
A Kúria előtt lévő perben az így kialakult erdő, szántó, kivett udvar részekből álló osztatlan közös tulajdon természetben történő megosztását kérte, oly módon, hogy a megosztás után kialakuló, és kizárólagos tulajdonába kerülő ingatlanban mindhárom művelési ágú terület szerepeljen.
Az adott ügy elbírálását különösen munkaigényessé az iratanyag nagy terjedelme, nemzetközi egyezményben foglaltak alkalmazása, továbbá a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem nagy terjedelme és bonyolult rendszere tette.
Az elsőfokú bíróság végzésével megállapította, hogy az ICC Nemzetközi Kereskedelmi Kamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság az adós ellen meghozott ítélete a magyar jog szerint a belföldi bíróság határozatával azonos módon végrehajtható. Az adós fellebbezését elbíráló másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság végzését.
A használati minta oltalmának megsemmisítése iránt indult eljárásban a következő szabadalomjogi kérdésekben kellett állást foglalni:
A felülvizsgálati kérelem alapján azt kellett megítélni, hogy a Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján a jóerkölcsbe ütközik-e; a Ptk. 209. § (4) bekezdése szerint az általános szerződési feltétel tisztességtelennek minősül-e; a Ptk. 209. § (5) bekezdése alapján alkalmazhatók-e a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések; illetve lehet-e hivatkozni a Ptk. 236.
A felperes részben pályázat útján nyert támogatásból gázmotor-generátorral működő erőművet kívánt létesíteni, amelyben az alperes által Battonya térségében termelt alacsony fűtőértékű földgáz eltüzelését tervezte. A megtermelt villamosáramot a kötelező áramátvétel keretében kívánta értékesíteni. Az erőmű földgázellátásának biztosítása érdekében 2009. szeptember 24-én földgáz-adásvételi előszerződést kötött az alperessel. Ezt követően 2009. október 15-én a beruházás első ütemére, 2010.
Az alperes a Nemzetközi Atlétikai Szövetség által kiírt pályázaton elnyerte az 1998. évi atlétikai Európa Bajnokság rendezésének jogát. Erre tekintettel az 1997. november 01-i keltezésű, de ténylegesen 1998. február 02-án létrejött megbízási szerződésben megbízta a felperes jogelődjét a versenyre akkreditált személyek: versenyzők, médiaszakemberek, kísérők és hivatalos vendégek elszállásolásának megszervezésével. A felperes jogelődje vállalta azt is, hogy törekszik a már korábban lekötött szállodai árak mértékének csökkentésére. Az alperes által 1997. november 01.
A végrehajtást foganatosító bíróság a Vht.114/A.§ (1) bekezdése alapján elutasította a zálogjogosultnak a végrehajtási eljárásba bekapcsolódás engedélyezése iránti kérelmét, mert az adós vitatta a zálogjogosult követelésének jogalapját és összegszerűségét, állítását pedig valószínűsítette. A zálogjogosult egyrészt megfellebbezte az elutasító végzést, másrészt az elutasító végzés kézbesítésétől számított 8 napon belül megindította a Pp.386.§-a szerinti végrehajtási pert.
A peres felek 1992-ben kötött házasságát a bíróság felbontotta, kiskorú gyermeküket a felperesnél helyezte el, feljogosította az alperest a gyermekkel a való kapcsolattartásra és a kiskorú valamint a tanulmányait folytató nagykorú gyermeke után tartásdíj fizetésére kötelezte. Elutasította a felperesnek az alperes szülői felügyeleti joga megszüntetésére, kapcsolattartástól történő eltiltására és a volt házastársi közös lakás kizárólagos használata iránti igényét és nem adott helyt a lakáshasználati jog ellenértékére valamint a többlethasználati díjra irányuló keresetének sem.
A felperes keresetét látszólagos tárgyi keresethalmazatként terjesztette elő: a vételárnak és kamatának a megfizetését harmadlagosan abban az esetben igényelte az I. rendű alperestől, ha bíróság nem találja alaposnak sem az elsődleges, sem a másodlagos (az eredeti állapot teljes körű, illetve részleges helyreállítására vonatkozó, az I. rendű alperesen kívül a további alperesekkel szemben is előterjesztett) követelését. A törvényszék ítéletével a keresetet elutasította és a felperest az I. rendű alperes javára perköltség megfizetésére kötelezte.