A Kúria hatályon kívül helyező végzése folytán megismételt eljárásban a felperes sportegyesület módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az 1959. évi IV. törvény – Ptk. - 158.§ (2) bekezdése értelmében a perbeli ingatlanra hatósági határozattal dologi hatályú haszonélvezeti – ennek hiányában – használati jogot szerzett, másodlagosan arra hivatkozott, hogy a haszonélvezeti jogot elbirtoklással megszerezte. Dologi jogi igénye körében elsődlegesen megállapítást kért, ennek feltételei hiányában kérte az alperesek kötelezését a dologi jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének tűrésére. Ezen túlmenően az alpereseket tulajdoni hányaduk arányában kérte kötelezni mindösszesen 688.333.333 forint felújítási-javítási-fenntartási költség ennek törvényes mértékű kamatai megfizetésére.
Az alperesek a kereset elutasítását kérték.
Az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletével kimondta, hogy a felperest megilleti az a jog, hogy az alperesektől költségeinek megfizetését követelje, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
A peres felek fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla ítéletével az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletét részben megváltoztatta és a keresetet teljes egészében elutasította.
A jogerős ítéletben kiemeltek szerint a megállapításra irányuló kereset együttes törvényi feltételeinek hiányát az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, mert a jogmegóvás szükségessége, továbbá a marasztalás kizártsága sem áll fenn.
A felek megállapodásához hozzájárulását adó társadalmi szervezet nyilatkozata dologi hatályú használati jogot a felperes javára nem keletkeztetett.
A kifejtettek szerint az elbirtoklás a tulajdonszerzés egyik jogcíme, ezen túlmenően a Ptk. 168.§ (2) bekezdésében a telki szolgalom elbirtoklására van jogszabályi lehetőség, következésképpen haszonélvezeti-használati jog elbirtoklására jogi lehetőség nincs. Álláspontja szerint a felek jogviszonyára a Ptk. 593.§ (1) bekezdése az irányadó, az alperesek közérdekű célú kötelezettségvállalást tettek meghatározott cél érdekében, a felperes sportfinanszírozására, amely határozatlan időre szóló rendszeres szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalást bármikor jogosultak voltak visszavonni, a megszűnt közérdekű kötelezettségvállalás további kikényszerítésére további jogszabályi lehetőség nincs. Ezért a felperesek költség megfizetésére irányuló keresetét jogalap hiányában utasította el.
A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria ítéletével a másodfokú bíróság jogerős ítéletének felülvizsgálattal támadott részét hatályában fenntartotta.
A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a másodfokú bíróság helyesen jutott-e arra a következtetésre, hogy a perbeli ingatlanra a felperesnek dologi jogi hatályú haszonélvezeti-használati joga hatósági határozattal, illetve elbirtoklás útján nem keletkezett, továbbá, hogy az alperesek az önként vállalt közérdekű kötelezettségvállalásukat a felperes finanszírozására vonatkozóan egyoldalúan megszüntethették.
Egyetértve a másodfokú bíróság elfoglalt jogi álláspontjával a Kúria kifejtette, hogy a Ptké. 75.§ (1) bekezdése szerint a Ptk. hatálybalépése előtt keletkezett jogviszonyokból eredő és jogerős határozattal még el nem bírált jogokra és kötelezettségekre az 1960. május 1-jén hatályba lépett Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, ugyanakkor rendelkezéseit a hatálybalépés előtti, a bírói gyakorlatban kialakult jogelvek szerint nem lehet értelmezni. A Ptk. az egyes jogintézmények kapcsán tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor valamilyen jog elbirtoklással megszerezhető, a haszonélvezet kapcsán a Ptk. ilyen rendelkezést nem tartalmaz és az a felperes érveléséből sem vezethető le, továbbá a 2014. március 15-én hatályba lépett 2013. évi V. törvény sem teszi lehetővé a haszonélvezeti-használati jog elbirtoklását.
A felek megállapodásához hozzájárulását adó társadalmi szervezet hatósági határozat meghozatalára nem volt jogosult, a felperes a számára dologi hatályú jogosultság sem elbirtoklással, sem hatósági határozattal nem keletkezett.
A részletesen kifejtettek szerint a kötelezettségvállalás közérdekű célra jogintézmény az alapítvány sajátos rokonjelensége, 1960 és 1987 között az alapítvány kényszerű szocialista változata volt. A jogintézmény célkötelem, ingyenes vagyoni juttatás teljesítése közérdeket szolgáló meghatározott célra. Az alperesek kötelezettségvállalására e jogintézmény keretén belül került sor. A járadékszerű, határozatlan időre szóló szolgáltatást jogosultak voltak visszavonni, ezért a felperes a költségei megfizetésére alappal nem tarthat igényt.
Budapest, 2014. július 2.
A Kúria Sajtótitkársága