Az alperes a 2008. szeptember 9-én megkötött kölcsönszerződés alapján 175.684 svájci frank kölcsönt nyújtott a felperesnek, amelyet forintban folyósított. A szerződés szerint az alperes a 6 hónapos kamatperiódus leteltével a hirdetményében megállapított általánosan alkalmazott (nem akciós) mértékre módosíthatta az évi 4,99 % kamatot, emellett a szerződés feljogosította az alperest arra, hogy a kamatot az egyes ügyleti évek fordulónapján egyoldalúan felemelje, ha a tőke- és pénzpiaci kamatlábak változása, az alperes forrásköltségeinek változása ezt szükségessé teszi. Az alperes a kamat mértékét 2009. április 15-ével 6,89 %-ra emelte fel. Mivel a felperes nem tett eleget fizetési kötelezettségének, az alperes 2010. augusztus 3-án felmondta a kölcsönszerződést és a közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozat záradékolásával végrehajtást kezdeményezett a felperes ellen.
A felperes keresetében az ellene indult végrehajtás megszüntetését kérte. Álláspontja szerint a végrehajtás alá vont követelés nem jött létre érvényesen, mert az egyoldalú kamatemelés kikötése tisztességtelen, ebből következően a kölcsönszerződés érvénytelen. Állította: a szerződés egyoldalú kamatmódosításra vonatkozó rendelkezése amiatt is tisztességtelen, mert adósként nem illette meg őt a szerződés felmondásának joga. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a keresetet, a másodfokú bíróság pedig helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét.
A felperes felülvizsgálati kérelmét elbíráló Kúria kifejtette a következőket:
I. A Pp.136/B.§ (2) bekezdése csupán lehetőséget tartalmaz - az elsőfokú bíróság nem köteles a tárgyalás elhalasztására annak érdekében, hogy a tárgyalást mulasztó felperes részére kiadja az alperesnek a tárgyalás napján érkezett beadványát. Tekintettel arra, hogy a jelen per végrehajtás megszüntetésére indult, így lefolytatására a Pp.370/A.§ (1)-(4) bekezdésének rendelkezései irányadók, az elsőfokú bíróság akkor sértette volna meg a rá irányadó eljárási szabályokat, ha ítélethozatal helyett (az előbb említett kézbesítés végett) a tárgyalást elhalasztja.
II. Az akciós kamatnak a kamatperiódus végén történő módosítását lehetővé tevő szerződéses rendelkezés nem ütközik jogszabályba és nem tisztességtelen, mivel a kamatemelésre nem egyoldalú szerződésmódosítás keretében, és nem az alperes forrásköltségeinek növekedése miatt került sor. Az alperes a szerződés alapján az akciós mértékű kamatot a kamatperiódus lejártával az általános szintre emelhette, az ezt megalapozó szerződéses rendelkezés egyértelműen és érthetően került megfogalmazásra.
III. Az „akciós” kamat emelése nem eredményezett felmondási helyzetet, amelyből következően az emiatti felmondás lehetőségének hiánya sem tisztességtelen.
Megjegyezte a Kúria: ha a felperest megillette volna a felmondás joga, felmondásával a szerződés a jövőre nézve megszűnik, egyúttal az adósnak a felmondás időpontjában fennálló tartozása egy összegben esedékessé válik. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvénynek (régi Hpt.) a perbeli szerződés megkötésekor hatályos 214.§ (1) bekezdése alapján a felperes (a kölcsön adósa) a szerződés megszüntetése érdekében bármikor élhetett a határidő (lejárat) előtti teljesítés (törlesztés) jogával, amellyel a felmondáshoz hasonló jogi helyzetet érhetett volna el. Ezzel a lehetőséggel azonban a felperes nem élt.
IV. Az Európai Unió Bíróságának C-472/10. számú ítélete „a nemzeti szabályozásban kijelölt szervezet által a fogyasztók nevében közérdekből, valamely eladóval vagy szolgáltatóval szemben” indított perekre, tehát kifejezetten a közérdekű perekre vonatkozik. A közérdekű perekben – amelyekben a meghozott ítélet valamennyi, ugyanezen általános szerződési feltéteket alkalmazó szerződést megkötő fogyasztóra kihat – a bíróságok hivatalból kötelesek vizsgálni és alkalmazni valamennyi jogkövetkezményt.
Ezzel szemben a végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránti perekben eljáró bíróságnak a semmisséget a 2/210.(VI.28.) PK vélemény 4. pontjában előírtaknak megfelelően kell észlelnie: nem kell a szerződés részévé tett általános szerződési feltételek minden egyes pontjának a semmisségét hivatalból vizsgálnia.
Budapest, 2014. július 3.
A Kúria Sajtótitkársága