Polgári ügyek

A Kúria a 2009-ben indult perben – igen terjedelmes iratanyag alapján – hozott határozatot, amelyben a másodfokú bíróság jogerős részítéletét hatályon kívül helyezve az elsőfokú bíróság részítéletével értett egyet, megállapítva az I. - III. r. alperesek szerződéseinek a jóerkölcsbe ütközés folytán fennálló érvénytelenségét.

Nem ad alapot a Ptk. 312. § (1) bekezdése alapján a teljesítés egyik félnek sem felróható lehetetlenülésének megállapítására az, ha a megszüntetésre kerülő egészségügyi intézmény szerződéses és jogszabályi alap hiányában, a szakmai jogutódjának a gazdasági jellegű döntése alapján kényszerül a határozott idejű szerződés idő előtti felmondására. Szerződéses rendelkezés alapján a pénzügyi jogutód attól függetlenül köteles a felmondás pénzügyi következményeit - a Ptk. 312. § (2) bekezdése, 313. és 318.

A felperes és az alperes 1998 – 2005 között élettársak voltak, együttélésüket az alperes ingatlanán folytatták, amelyet az alperes az élettársi kapcsolat létrejötte előtt vásárolt meg. Életközösségük fennállása alatt az ingatlanon három ütemben végeztek értéknövelő beruházásokat, amelynek keretében jelentős hozzáépítésre, korszerűsítésre és felújításra került sor. A felperes a keresetében ráfordításai alapján 1/2 tulajdonszerzésének megállapítását kérte az alperes 1/1 tulajdonaként nyilvántartott ingatlanra.

Ha a hatósági engedéllyel forgalomba hozható veszélyes növényvédő szer engedélye jogszabályváltozás folytán módosul, és ez a változás a szer felhasználási módját is befolyásolja, a termék gyártója, illetve forgalmazója nem tanúsíthat közömbös magatartást, hanem – külön jogszabályi előírás hiányában is - fel kell hívnia a növényvédő szert vásárlók, felhasználók figyelmét arra, hogy a szert a továbbiakban hogyan kell megfelelően alkalmazni.

A Kúria a felperes, 44 alperes ellen megindított több mint  tíz szerződés – több okból állított – érvénytelenségének a megállapítása iránti keresete tárgyában hozott jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelemről határozott.

A perben a Kúriának azt az elvi jogkérdést kellett eldöntenie, hogy mit jelent a szerződés alakjára vonatkozó Ptk. szabályok (konkrétan a Ptk. 217. § (2) bekezdés és 218. § (3) bekezdés) Ptk. 199. § szerinti megfelelő alkalmazása egyoldalú jognyilatkozat, konkrétan a szerződő feleken kívüli harmadik személy Ptk. 215. § szerinti hozzájáruló nyilatkozata esetén, amelyre a konkrét esetben szerződésen alapuló alakiság (írásbeli forma) volt előírva.

Pfv.VI.20.573/2013.

A bíróság a peres eljárás során az 1998 októberében kötött adásvételi szerződés érvénytelenségét vizsgálta több jogcímen. A felperes cselekvőképtelen állapotára és a szerződés uzsorás voltára alapított keresetek már jogerős részítélettel elutasításra kerültek, így a felülvizsgálat tárgyát a szerződés létre nem jötte, jóerkölcsbe ütközése, a felperes tévedése, megtévesztése, továbbá a feltűnő értékaránytalanság miatt fenntartott kereseti kérelmek képezték.

A peres felek jogvitája 1999. május 14-ére, a felperes és a III. rendű alperes között a perbeli ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés megkötésének idejére nyúlik vissza.

A peres felek társasházi tulajdonostársak, jogvitájuk a felperesek által épített garázsok tulajdonjogával és annak bejegyzésével kapcsolatban több mint 20 éve kezdődött. Több peres eljárás volt folyamatban, az eljárt bíróságok, közöttük a Legfelsőbb Bíróság az alapító okirat garázsépítésre vonatkozó rendelkezéseit több esetben értelmezve hozták meg érdemi döntésüket az előzményi iratok a jelen per iratanyagának részét képezik, ismeretük a jelen ügyben meghozott döntéshez szükséges volt.

Az adott ügy elbírálását különösen munkaigényessé a felülvizsgálati kérelembe foglalt többirányú jogi érvelés és az iratanyag nagy terjedelme tette.