Jelentős ügyek

A Kúria jogkérdésben csak akkor tud érdemi felülvizsgálatot végezni, ha az elsőfokú bíróság eljárását, ideértve a határozathozatalt is, az erre irányadó szabályok szerint folytatja le, hozza meg, mert a rendkívüli jogorvoslati eljárásban nem kerülhet sor bizonyítás felvételére, a bizonyítékok ismételt egybevetésére, felülmérlegelésre.
A Kúria hatályon kívül helyezte a keresetnek helyt adó, érdemi felülvizsgálatra nem alkalmas jogerős ítéletet, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasította, amelyre a következő iránymutatást adta:

Az első fokú bíróság hatályon kívül helyezte az alperes határozatait, és az első fokú adóhatóságokat új eljárásra kötelezte.  Jogerős ítéletének indokolása szerint az alperes a méltányos eljárásra vonatkozó alapelvet megsértve állapította meg, hogy a felperes nem tette adókötelessé az ingatlan bérbeadást, és tévesen minősítette bérleti szerződésnek a gyógyszertárak üzemeltetésére, működtetésére vonatkozó megállapodásokat.

I. A járásbíróság a tárgyalás mellőzésével meghozott végzésével a fiatalkorú terheltet bűnösnek mondta ki garázdaság vétségében [1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 271. § (1) bekezdés] és testi sértés vétségében [korábbi Btk. 170. § (1) bekezdés]. Ezért vele szemben – halmazati büntetésül – 80 óra könnyű fizikai munkakörben végzendő közérdekű munka büntetést szabott ki. Figyelmeztetett továbbá a közérdekű munka esetleges szabadságvesztésre történő átváltoztatására.
A fiatalkorúak bíróságaként eljáró járásbíróság határozatát bírósági titkár hozta meg.

I. A törvényszék III. rendű terheltet folytatólagosan és társtettesként elkövetett csalás bűntette [1978. évi IV. törvény 318. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és c) pont, (6) bekezdés b) pont] miatt 2 év 4 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A másodfokon eljárt ítélőtábla a terheltet illetően mellőzte a rendelkező részben szükségtelenül megjelölt – a társtettességre és a folytatólagos elkövetésre utaló – törvényhelyeket, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

Az eljárt bíróságok a terhelt bűnösségét a Btk. 305. § a) pontjába ütköző hivatali visszaélés bűntettében állapították meg, ezért őt egy év – végrehajtásában kettő év próbaidőre felfüggesztett – börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélték.

A terheltet – több társával együtt – a Legfelsőbb Bíróság az 1966. december 30-án meghozott ítéletével fegyveres összeesküvés kezdeményezése és vezetése bűntette [1961. évi V. törvény 116. § (3) bek.] és közveszélyt előidéző módon elkövetett rombolás bűntette [1961. évi V. törvény 125. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont] miatt halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. A főbüntetést 1967. február 17. napján végrehajtották.

I. A törvényszék a 2013. december 23. napján kihirdetett ítéletével a XX. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében [1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 310. § (1) és (4) bekezdés – tényállás I/a-e. pont] és bűnsegédként elkövetett adócsalás bűntettében [korábbi Btk. 310. § (1) és (4) bekezdés – tényállás II. pont]. Ezért őt – halmazati büntetésül – 2 év 10 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá a II. rendű és a XVI.

I. A járásbíróság az I. rendű és a II. rendű terhelteket bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett sikkasztás bűntettében [Btk. 372. § (1)  bekezdés, (4) bekezdés a) pont]. Ezért őket 1-1 év – végrehajtásában 2-2 évi próbaidőre felfüggesztett –  szabadságvesztésre ítélte, egyben mindkét terheltet előzetes mentesítésben részesítette.

Rendelkezett a büntetések végrehajtása esetére a szabadságvesztés végrehajtási fokozatáról, a feltételes szabadságra bocsátásuk legkorábbi időpontjáról, illetve érdemben elbírálta a magánfél polgári jogi igényét.

I. A járásbíróság a terheltet bűnösnek mondta ki megrontás bűntettében [1978. évi IV. törvény (korábbi Btk.) 201. § (1) bekezdés, (3) bekezdés a) pont] és 4 rb. kiskorú veszélyeztetésének bűntettében [korábbi Btk. 195. § (1) bekezdés]. Ezért őt – halmazati büntetésül - 8 év börtönbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megszüntette V K, V J, V D és V B gyermekei vonatkozásában szülői felügyeleti jogát; elrendelte a vele szemben korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását.

I. A törvényszék a a terheltet bűnösnek mondta ki testi sértés bűntettében [Btk. 164. § (1) bekezdés, (8) bekezdés I. fordulat] és testi sértés bűntettében [Btk. 164. § (1) bekezdés, (2) bekezdés, (4) bekezdés c) pont]. Ezért őt – halmazati büntetésül – 6 év börtönre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett továbbá a feltételes szabadságra bocsáthatóságról, az előzetes fogvatartás beszámításáról, a lefoglalt bűnjelről és a bűnügyi költségről.