Az első fokú bíróság hatályon kívül helyezte az alperes határozatait, és az első fokú adóhatóságokat új eljárásra kötelezte. Jogerős ítéletének indokolása szerint az alperes a méltányos eljárásra vonatkozó alapelvet megsértve állapította meg, hogy a felperes nem tette adókötelessé az ingatlan bérbeadást, és tévesen minősítette bérleti szerződésnek a gyógyszertárak üzemeltetésére, működtetésére vonatkozó megállapodásokat.
A Kúria hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet, az első fokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasította, végzésében a következőkre mutatott rá:
A felperes kereseteiben nem hivatkozott arra, hogy ingatlan bérbeadás kapcsán bejelentkezésekor áfa fizetési kötelezettséget választott volna, az ügyben tartott első tárgyaláson sem terjesztett elő ilyen tartalmú nyilatkozatot. Az első fokú bíróság ezért túlterjeszkedett a kereseti kérelmen, amikor elbírálta a határidőn túl előterjesztett, keresetváltoztatás tilalmába ütköző petitumot.
Az Art. 1.§ (6) bekezdése értelmében az adóhatóság méltányossági jogkörében csak akkor járhat el, ha ezt számára a törvény lehetővé teszi. A régi Áfa tv. 30.§-a és 2. számú melléklet 10. pontja, az új Áfa tv. 86.§ (1) bekezdés l) pontja, 88.§-a, az Art 22.§-a szerinti bejelentkezéssel, választással kapcsolatos konkrét szabályok kogensek (kötelezően alkalmazandók), nem adnak lehetőséget eltérésre, méltányosság gyakorlására. Ezek értelmében az adózónak tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg kell nyilatkoznia arról, ha adómentesség helyett az adókötelessé tételt választja, ezt a nyilatkozatát csak a törvényi rendelkezések szerinti eljárásban, és csak a jövőre nézve módosíthatja. Két közhiteles nyilvántartás, az adóhatósági és a cégbírósági is azt igazolja, hogy a felperes bejelentkezéskor nem az adókötelessé tételt, hanem az általános szabályok alapján történő áfa fizetési kötelezettséget választotta. Nem áll rendelkezésre olyan bizonyíték sem, amely e választás későbbi, jogszabályi követelményeknek megfelelő módosítását alátámasztaná. Mindezek miatt az első fokú bíróságnak azt kellett volna megállapítania, hogy az első tárgyalást követőn becsatolt, más ügyben készült adóhatósági jegyzőkönyv, a kiállítója által elismerten és igazoltan, téves adatot tartalmaz, nem írja és nem is írhatja felül a bejelentéssel és választási lehetőséggel kapcsolatos törvényi rendelkezéseket, és az ezeknek megfelelően elkészített közhiteles nyilvántartások adatait.
Az első fokú bíróság a szerződések minősítése kapcsán érdemi döntését az általa irányadónak tekintett adatok és törvényhelyek megnevezése nélkül hozta meg. Nem végezte el a bérleti és az üzemeltetési szerződés elhatárolását, nem adta indokát az alperesi határozatokba és ellenkérelembe foglalt érvek és bizonyítékok mellőzésének sem, emiatt ítéletét, az adófizetési kötelezettség választásával kapcsolatos téves döntés kivételével, érdemben nem lehetett felülbírálni.
Az új eljárást ezért az eljárási szabályoknak megfelelően, a határidőben előterjesztett kereseti kérelem által vitatott körben kell lefolytatnia, és érdemi határozatát a jogvita eldöntésére irányadó pénzügyi anyagi jogi szabályokkal összhangban állóan, indokolási kötelezettségét is teljesítve kell meghoznia.
Budapest, 2015. december 7
A Kúria Sajtótitkársága