Jelentős ügyek

A másodfokú társadalombiztosítási szerv az alperes 2014. szeptember 5-én kelt határozatát, amely 2014. augusztus 25-étől kezdődően – a 2012. évi minimálbér  alapulvételével – a havi átlagjövedelem 40%-ának megfelelő összegű (93.000 forint) rokkantsági ellátást állapított meg a felperes részére a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 1. § (2) bekezdés 3. pontja, 12. § (1) bekezdés a) pontja és 2. §-a alkalmazásával helybenhagyta.

A felperes adóügyi ellenőr munkakörben fennállt közszolgálati jogviszonyát az alperes a 2011. február 7-én kelt felmentéssel – indokolás nélkül – megszüntette az ügyben irányadó 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 17. § (1) bekezdés alapján.

A felperes a módosított keresetében a felmentés jogellenességére, rendeltetésellenességére, és az egyenlő bánásmód követelményének megsértésére hivatkozással az alperesnek átalánykártérítésben és perköltségben marasztalását kérte.

Az irányadó tényállás szerint a felperes  köztisztviselőként létesített jogviszonyt az alperesnél.  Jogszabályi rendelkezés alapján 2010. július 6-ával a köztisztviselői jogviszonya kormánytisztviselőire módosult a feladatköre, besorolása, illetménye, kinevezése változatlanul hagyása mellett. A felperes 2010. augusztus 25-én betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, de tovább végezte a munkáját. 2011. február 28-án indokolás nélkül 2 havi felmentési idővel 2011. április 28-ai időponttal szüntették meg a kormánytisztviselői jogviszonyát.

Az alperes a 2014. szeptember 8-án kelt határozatával – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 53. § (1) bekezdés b) pontja és 47. § (2) bekezdése alapján – elutasította azt az özvegyi nyugdíj iránti igénybejelentést, amelyet az 1952. augusztus 9-én született felperes a 2001. február 5-én elhunyt élettársa jogán – a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésére hivatkozva – terjesztett elő. A határozat indokolása szerint a felperes özvegyi nyugdíjban korábban 2002.

A felperes közalkalmazott gazdasági igazgatói megbízását a kinevezési jogkört gyakorló visszavonta, majd ezt követően a munkáltatói jogkör gyakorlója fegyelmi eljárást indított vele szemben. A fegyelmi eljárás kezdeményezését azzal indokolta, hogy az intézménynél a fenntartó által elrendelt megbízhatósági ellenőrzés nagy összegű hiányt tárt fel, továbbá a felperes az alperes nevében több gazdasági társasággal olyan szerződést kötött, amelyből az intézménynek kára származott.

Mfv.II.10.267/2015.

Az I.-III. rendű felperesek hivatásos szolgálati viszonyban  teljesítettek szolgálatot.
Az alperes rendőr-főkapitányság  az állománytáblában ügyeletes beosztást nem rendszeresített. Az ügyeletesi szolgálatot a hivatásos állomány nem ügyeletes beosztású tagjai, határrendészek, főhatárrendészek látták el írásbeli szolgálati beosztás és szolgálati vezénylés alapján.

Mfv.II.10.253/2015.

Kfv.II.37.011/2015/7

Az adóhatóság (alperes) határozatában azt állapította meg, hogy a műsorszolgáltató gazdasági társaság (felperes) 2006-2007. években nem a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (NKA tv.) 5. § (6) bekezdésének megfelelően járt el, jogsértően csökkentette kulturális járulékalapját a műsorkészítéshez és műsorszolgáltatáshoz beszerzett termékek és szolgáltatások beszerzési árával, ezért kötelezte adókülönbözet, adóbírság, késedelmi pótlék megfizetésére.

Az adóhatóság (alperes) határozatában kötelezte a gazdasági társaságot (felperes) energiaellátó vállalkozási tevékenységének különadója (különadó) adónemben - 2010. évre - 6.531.910.000 Ft adókülönbözet megfizetésére.

A Kúria - részben eltérő indoklással – hatályában fenntartotta a felperes keresetét elutasító jogerős ítéletet, és határozatában a következőkre mutatott rá: