Jelentős ügyek

A Kúria 2016. január 13-án hozott ítéletében döntött arról, hogy a perbeli ingatlanon és azzal szomszédos ingatlanon öt tóból álló halastórendszer esetében megállapítható az ok-okozati összefüggés, ha az útépítés céljából elrendelt kisajátítás következtében a perbeli ingatlanon levő ivadéknevelő halastóban az autópálya híd és felüljáró tervezett építésének a kisajátítást kérő által közölt, várható kezdésére figyelemmel az építkezés, az üzemelés káros hatásai miatt várható az ivadékhalak elhullása, a tónak az ivadéknevelési funkcióra való alkalmasságának a megszűnése.

A felperes három közigazgatási adóhatározat bíróság általi felülvizsgálatát kezdeményezte, az előtte folyamatban lévő pereket az elsőfokú bíróság egyesítette.

A három határozat egy megelőzően lefolytatott ellenőrzésen, és annak alapján meghozott, bíróság által jogszerűnek minősített határozaton alapult (alapügy), amelyben az adóhatóság ellenőrzés során azt tárta fel, hogy az adózó-felperes egy számlaláncolat részeként fiktív számlákat állított ki azért, hogy megteremtse a láncolatban őt követő személy jogszerű adó-visszaigénylésének látszatát.

I. Az alapügyben első- és másodfokon eljárt bíróságok a III. és IV. rendű terheltek bűnösségét felbujtóként, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében, valamint felbujtóként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében állapították meg és velük szemben büntetést szabtak ki.

I. A járásbíróság a 2014. március 6. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki közúti baleset okozásának vétségében [1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 187. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont] és segítségnyújtás elmulasztásának bűntettében [korábbi Btk. 172. § (1) bekezdés, (3) bekezdés I. fordulat]. Ezért őt – halmazati büntetésül – 2 év – végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre és 3 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte.

I. A másodfokon eljárt ítélőtábla végzésével a törvényszék ítéletét hatályon kívül helyezte, és a terhelttel szemben indított büntetőeljárást megszüntette.

II. A harmadfokon eljárt Kúria hatályon kívül helyezte a másodfokú bíróság végzését, mert megállapíthatatlannak találta eljárásának formáját.

A hatóságnak – törvényben meghatározott feltételekkel - lehetősége van döntése módosítására. Az Art. 135.§-a tartalmazza a határozat módosításának szabályait. Az /1/ bekezdésben foglaltak szerint a bíróság által el nem bírált határozatát módosíthatja a hatóság, amelyre sor kerülhet a per folyamata alatt is, amennyiben az adózó a döntés bíróság általi felülvizsgálatát kezdeményezte. Az alperes kettő alkalommal módosította határozatát az elsőfokú peres eljárás alatt.

Az alperes kereskedelmi bank üzletszabályzatában a bankszámla szerződésekkel kapcsolatos jogvitákra a választottbíróság eljárását kötötte ki.

A közérdekű kereset indítására jogosult felperes ezen üzletszabályzati rendelkezés tisztességtelenségének megállapítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, amit a másodfokú bíróság jogerős ítéletével helybenhagyott.

A peres felek  2012. július 6-án elhunyt gyermekük hamvait - közös döntésük alapján - családi otthonukban helyezték el. A felek életközösségének megszakadását követően az alperes értékesítette az ingatlant, és jelenlegi lakóhelyére költözött, ahol egy szobát a gyermek ingóságaival rendezett be, és ott helyezte el a hamvakat.

A felperes keresetében ingatlan-nyilvántartáson kívül, örökléssel szerzett tulajdonjogának bejegyzését kérte és az alperesek kötelezését ennek tűrésére. Az eljárt bíróságok a keresetet elutasító ítéletük indokolásában hangsúlyozták: a felperes bejegyzett jogának hiánya miatt nem volt jogosult a törlési per indítására.

A felperes és az alperes 1998-ban kerültek gazdasági kapcsolatba, és ebből eredt a felperes által a perben érvényesített 5 milliárd forintos kárigény.