Jelentős ügyek

Régi neve: Elvi ügyek

Tájékoztató a Pfv.V.20.396/2015/10. számú elvi jelentőségű ügyben a gazdasági társaságnak a székhelyén biztosítania kell a postai küldemények átvételét (Ptk. 4. § (1) bekezdés, Ctv. 7. § (1) bekezdés)

A Kúria a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán abban a kérdésben hozott döntést, hogy a peres felek közötti szerződés megszűnése tekintetében milyen jelentősége van a postai küldeményként feladott felmondó nyilatkozat kötelezett részéről történő átvételének. Megállapította, hogy a jóhiszemű joggyakorlás követelményére és a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 7.

A Kúria Kfv.V.35.360/2014/6. számú elvi döntése a hatóság részéről az új eljárásban sem tisztázott, nem bizonyított tényállás és az alaki, anyagi jogerős ítélet kapcsolatáról

A közigazgatási eljárásban a bizonyítási teher szabályait, a bizonyítási eszközök meghatározását az adózás rendjéről szóló 2003. évi CXII. törvény /a továbbiakban: Art./ 97.§-ának /4/-/5/ bekezdései tartalmazzák, amelyek szerint az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani.

Tájékoztató a Kfv.I.35.248/2015/5.számú ügyben, miszerint részítélet a közigazgatási perben csak különösen gondos pervitel mellett hozható

Az adóigazgatási eljárásban adott meghatalmazásnak az egyes eljárási szakaszokhoz kapcsolódó hatályát az Art. szabályai szerint kell meghatározni.

Az adóhatóság a felperesnél személyi jövedelemadó és százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemekben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le. Az elsőfokú határozatot a felperes képviselője-, a másodfokút a felperes részére kézbesítették.

A felperes mind eljárásjogi, mind anyagi jogi hivatkozásokkal kérte az alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát.

Tájékoztató a Kúria Mfv.II.10.237/2015 számú határozatáról, amely állást foglal abban a kérdésben, hogy a jubileumi jutalom számítása szempontjából mit kell rögzített idő alatt érteni

A felperes hivatásos szolgálati viszonyban állt az alperessel, aki 2014. március 14-ei hatállyal a felperes részére a 25 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalomra való jogosultságot megállapította.

E paranccsal szemben a felperes szolgálati panaszt nyújtott be, melyben a 25 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalom esedékességének napját 2012. április 30-ra, a jubileumi jutalomhoz releváns szolgálati idő kezdő napját 1988. szeptember 1. napjára kérte módosítani.

Tájékoztató a Kúria Mfv.II.10.460/2015 számú határozatáról a közalkalmazotti garantált illetmény és a munkáltató döntésen alapuló illetményrészre vonatkozó kollektív szerződés rendelkezés értelmezése tárgyában

A felperes a keresetében azt sérelmezte, hogy 2013. január 1. és 2013. december 31. között a garantált illetménye nem érte el a garantált bérminimumnak megfelelő összeget (havi 114.000 forint), valamint azt, hogy az alperes 2014. január 1-től csökkentette a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész összegét, holott a KSZ 15.1. pontja szerint ezt az illetményrészt 5000 forinttal emelnie kellett volna.

Olyan esetben, amikor az anyagi jogszabályok a jogutódlást kizárják, a bíróságnak a félbeszakadás megállapítása helyett a per megszüntetéséről kell határozni- tájékoztató a Kúria Mfv.III.10.321/2015/8. számú döntéséről

Sz. 2010. november 15. napján kelt rehabilitációs járadék megállapítása iránti kérelmét a társadalombiztosítási szervek elutasították azzal, hogy az igénylő egészségkárosodása nem éri el az 50%-os mértéket, az csupán 40%-os. Sz. kereseti kérelmében a társadalombiztosítási szervek határozatainak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte arra figyelemmel, hogy az eljáró hatóságok az egészségkárosodás mértékét tévesen, alacsonyabb mértékben határozták meg.

Az eljárási okból történő hatályon kívül helyezés mellett nincs helye egyben az ügy érdemében való állásfoglalásnak is- tájékoztató a Mfv.III.10.295/2015/5. számú ügyről

A felperes részére 1994. december 21. napjától rokkantsági nyugellátást állapított meg az alperes 24 év 247 nap szolgálati idő alapján. Az 1967. június 15-től 1969. augusztus 15-ig terjedő időre a felperes tanúkkal sem tudta bizonyítani, hogy biztosításra kötelezett jogviszonya lett volna, ezért a kért szolgálati időt alperes nem ismerte el.

Tájékoztató a Kúria Gfv.VII.30.256/2015/6. számú elvi jelentőségű ügyben hozott végzéséről a csődeljárásban biztosított fizetési haladék meghosszabbítására alkalmas tárgyalás tekintetében

Az adós csődeljárásában összehívott csődegyezségi tárgyaláson az adós és hitelezői között egyezség jött létre, és a hitelezők hozzájárultak a fizetési haladék meghosszabbításához. Az elsőfokú bíróság megszüntette a csődeljárást, mert a csődegyezségi tárgyalás nem felelt meg a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 17. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek.