A Kúria jogkérdésben csak akkor tud érdemi felülvizsgálatot végezni, ha az elsőfokú bíróság eljárását, ideértve a határozathozatalt is, az erre irányadó szabályok szerint folytatja le, hozza meg, mert a rendkívüli jogorvoslati eljárásban nem kerülhet sor bizonyítás felvételére, a bizonyítékok ismételt egybevetésére, felülmérlegelésre.
A Kúria hatályon kívül helyezte a keresetnek helyt adó, érdemi felülvizsgálatra nem alkalmas jogerős ítéletet, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasította, amelyre a következő iránymutatást adta:
Kizárólag megalapozott, jogszerű tényállás ütköztethető a jogvita eldöntésére irányadó nemzeti és közösségi jogi szabályokkal. Az a tény, hogy a felperes a nonprofit szervezetek felé tevékenységét „hírlevelek” megnevezéssel, kedvezményes, 5 %-os adókulccsal számlázta ki, nem alapozza meg az adóhatósági határozatok ellen előterjesztett keresetet. A számlákat ugyanis - az Art. 1.§ (7) bekezdés szerint eljárva – az ezekhez tartozó egyéb adatokkal (pl.: szerződésekkel, megrendelőkkel, költségtervekkel… stb.), azaz az összes bizonyítékkal együtt kell megvizsgálni. A rendelkezésre álló adatok értékelésénél nem lehet figyelmen kívül hagyni az ügyletek jellemzőit, így többek között az újság, napilap, hírlevél, időszaki lap értékesítésének, terjesztésének sajátosságait, azt, hogy ezekhez milyen egyéb tevékenységek kapcsolódnak, illetve a perbeli esetben a személyre szóló, lehetséges adományozók részére postai úton eljuttatott levélcsomagok tekintetében ez hogyan alakult.
Az ügyletek adójogi minősítése különös jelentőséggel bír az alkalmazandó adókulcs, illetve az adómentességek, adókedvezmények szempontjából. Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatából következik, hogy, ha valamely tevékenység több elemből áll, akkor az adott tevékenységre irányadó valamennyi körülményt figyelembe kell venni annak eldöntéséhez, hogy két vagy több ügyletről, vagy egységet képző ügyletről van-e szó, és ez utóbbi esetben az egységet képező ügyletet szolgáltatásnyújtásnak kell-e tekinteni. A gazdasági szempontból egyetlen szolgáltatásból, illetve értékesítésből származó ügyleteket nem szabad mesterségesen elemekre bontani. Annak érdekében azonban, hogy az adóalany az átlagos fogyasztó részére több különálló főszolgáltatást, illetve értékesítést vagy egységet képező ügyletet teljesít-e, először fel kell deríteni a szóban forgó ügylet egyedi jellemzőit (C-349/96., C—34/99., C-41/04… stb.). Valamely szolgáltatás akkor minősíthető járulékosnak, ha nem önálló célként jelenik meg, hanem arra szolgál, hogy a főszolgáltatást a lehető legjobb feltételek mellett lehessen igénybe venni (C-349/96. számú ítélet 30. pont, C-34/99. számú ítélet 45. pont, C-572/07 számú ítélet 18. pont, Part Service ítélet 52. pont, C-276/09. számú ítélet 24-25. pontjai … stb.).
A perbeli esetben nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a régi és az új Áfa tv. kizárólag az időszaki lapok terjesztését, mint termékértékesítést részesíti kedvezményes adókulcsban, ezért a bíróságnak minden felek által elé tárt adatra, tényre, körülményre, bizonyítékra, érvelésre kiterjedően kell megvizsgálnia, hogy a felperes ténylegesen egy 5 %-os adókulcs alá tartozó sajtótermék (hírlevél, azaz időszaki lap) értékesítését végezte-e, vagy adókedvezmény alá nem tartozó szolgáltatást teljesített-e megbízói, a nonprofit szervezetek számára. E körben nem hagyható értékelés nélkül a NAV Szakértői intézetének véleménye, a felek ezzel kapcsolatban kifejtett eltérő jogi álláspontja, illetve ennek indoka, és az, hogy sor került-e vagy sem az adománygyűjtéstől függetlenül hírlevél megrendelésére, terjesztésére. Tényszerűen kell megállapítani, hogy a 4902 vtsz. alá tartozó időszaki lap értékesítés címén 5%-os áfa felszámításával kiszámlázásra kerültek-e vagy sem pl. marketing jellegű (adományozókkal való kapcsolattartás, adományok nyilvántartása… stb.), illetve egyéb olyan tevékenységek, amelyek egy időszaki lap, hírlevél terjesztéséhez nem szükségesek.
Budapest, 2015. december 7.
A Kúria Sajtótitkársága