Jelentős ügyek

A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 2006. június 13-ától asztalos munkakörben létesített munkaviszonyt az alperesnél n-i munkavégzésre napi 4 órás munkaidőre havi 66.977 forint alapbérrel. A felperes párnafákat rögzített egy konténer belsejére, a balesetkor a felső részre kellett a fát vízszintesen rögzíteni. Munkavégzés közben letört egy szeg feje, és a letört darab a védőszemüveg kerete alatt áthaladva a bőrön keresztül behatolt a felperes jobb szemébe. A sűrített levegős pisztolyt a fővállalkozó G.

A felperes közokiratba foglaltan elismerte, hogy az alperessel megkötött szerződések alapján kölcsöntartozása áll fenn. Keresetében az alperes pénzintézet által a kölcsönök visszafizetése érdekében ellene kezdeményezett végrehajtás megszüntetését kérte arra hivatkozással, hogy a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre.

A felperesek keresetükben az alperes pénzintézet által – folyószámla-hitelszerződésből eredő követelésének behajtása iránt – kezdeményezett végrehajtás megszüntetését kérték, arra hivatkozással, hogy a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre.

A felperes határozatlan idejű közszolgálati jogviszonyban állt az I. rendű alperessel. A munkáltató 2011.január 1-jétől, mint a kormányhivatal szakigazgatási szerve látta el feladatait, a felperes jogviszonya pedig időközben kormánytisztviselői jogviszonnyá alakult át.

A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv Munkaügyi Felügyelősége 2014. május 29-én és 2014. június 5-én munkaügyi ellenőrzést tartott a felperes munkáltató üzletében. 2014.

A felperes a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Pti.) hatálybalépését követően 37 pénzforgalmi terméket érintően, összesen 45 díjtételének számítási módját változtatta meg 2013. január 1-jétől úgy, hogy az addig fix összegű díj helyébe egyes esetekben a megtartott, más esetekben a megemelt fix összeg + tranzakciós összeg 0,1%-a, maximum 6.000 forint díj lépett.

Az alperes 2012. június 1-jétől állt határozatlan időtartamú munkaviszonyban a felperesnél, az utolsó munkaköre operátor volt. A munkaszerződése 11.1. pontja szerint a munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató rendes felmondással 60 napos felmondási idővel felmondhatja. A felmondási idő a munkáltatónál a munkaviszonyban töltött idő arányában az 1992. évi XXII. törvény (régi Mt.) 92. § (2) bekezdésében meghatározott mértékkel emelkedik.

A felperes 2004. január 1-jétől állt köztisztviselői, utóbb kormánytisztviselői jogviszonyban az alperesnél. Az alperesi munkáltató 2010. szeptember 8-án közölte a felperessel a kormánytisztviselői jogviszonyának megszüntetését, akkor adta át részére a 2010. szeptember 7-én kelt okiratot, amely indokolást nem tartalmazott. A munkáltató ebben hivatkozott a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (Ktjv.) 8. § (1) bekezdésének b) pontjára, valamint a 9. § (1) bekezdésében rögzítettekre.

A jogorvoslathoz való alkotmányos alapjog az állam számára állapít meg kötelezettséget a jogorvoslati lehetőségek intézményes biztosítására. A vonatkozó nemzetközi egyezmények az állam ezzel kapcsolatos esetleges kötelezettségszegésével szemben biztosítanak jogi védelmet, illetve fellépési lehetőséget.

A jogorvoslathoz való jog nem vezethető le az emberi méltósághoz fűződő alapjogból, nem érinti közvetlenül az emberi életminőséget.

A Kúria 2016. január 13-án hozott ítéletében döntött arról, hogy a perbeli ingatlanon és azzal szomszédos ingatlanon öt tóból álló halastórendszer esetében megállapítható az ok-okozati összefüggés, ha az útépítés céljából elrendelt kisajátítás következtében a perbeli ingatlanon levő ivadéknevelő halastóban az autópálya híd és felüljáró tervezett építésének a kisajátítást kérő által közölt, várható kezdésére figyelemmel az építkezés, az üzemelés káros hatásai miatt várható az ivadékhalak elhullása, a tónak az ivadéknevelési funkcióra való alkalmasságának a megszűnése.