Jelentős ügyek

A felperes 2000. augusztus 7-étől állt az alperes alkalmazásában darukormányos munkakörben. Munkaviszonyát az alperes 2014. július 17-én kelt azonnali hatályú felmondással szüntette meg. Ennek indokolása szerint a felperes 2014. július 9-én délutános műszakban dolgozott, amikor a munkáltató a munkavégzés ellenőrzése során megállapította, hogy 18 óra 25 perckor B.G. munkatársával a vonszolóhelyiségben kártyázott.

A felperesek munkaviszonyban álltak az alperessel, b-i munkavégzési helyen látták el a tevékenységüket. A munkaszerződésük szerint „a bérfizetés napja a tárgyhónapot követő hónap 7. napja”. Az alperes 2013. augusztus 16-án az e-i politikai helyzetre figyelemmel az utazásszervezési tevékenységét beszüntette. A törvényes képviselője 2013. augusztus 22-én megbeszélést tartott a felperesekkel, ahol arról tájékoztatta őket, hogy a munkabér kifizetése bizonytalan. A felperesek 2013. szeptember 10-én fizetési felszólítást küldtek az alperesnek, amelyre nem kaptak választ. Ezt követően 2013.

A felperes 2011. július 18-ától 2013. január 30-áig terjedő időtartamra határozott idejű munkaviszonyt létesített az alperessel követeléskezelő munkatárs munkakörre. Munkafeladatai közé tartozott, hogy az ügyfelekkel telefonon átbeszélje a bankkal fennálló vitás ügyleteket, megoldási javaslatot terjesszen elő, és segítse a probléma rendezését. A felperes munkaviszonyát az alperes 2011. december 12-én rendkívüli felmondással a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség jelentős mértékű szándékos megszegésére hivatkozással megszüntette.

A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperesek az alperes alkalmazásában álltak vezető állású munkakörben. Munkaszerződésük módosítása azt tartalmazta, hogy személyi alapbérükön felül éves prémium illette meg őket minden ledolgozott hónap értékelése alapján a havi személyi alapbér 10-30 %-a közötti mértékben, a társaság által kitűzött célok megvalósításától függően.

[1]   A negyedéves bevalló felperes részére az adóhatóság 2012. július 9-én 420.000.000 Ft visszatartott általános forgalmi adót (a továbbiakban: áfa) utalt ki pénzügyi ellenőrzéseket követően.

[2]      Felperes 2015. április 13-án terjesztette elő az áfa késedelmes kiutalása miatt késedelmi kamat megállapítására irányuló kérelmét az elsőfokú adóhatóságnál 2006. január 1. és 2010. december 31. közti időszakra vonatkozóan 260.178.500 Ft összegben.

[1] Az adóhatóság ellenőrei egy, a felperes tulajdonában álló Eszközön próbajátékot folytattak. Az alperes a 2014. július 29-én kelt határozatával (a továbbiakban: Alap határozat) szerencsejáték engedély nélküli szervezése miatt bírság megfizetésére kötelezte a felperest.

Az 1978. évi IV. törvény 47. § (4) bekezdés e) pontja alapján a terhelt akkor zárható ki a feltételes szabadság kedvezményéből, ha a jogerőre emelkedett ítéletben kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére szóló felhívás 2009. augusztus 9-ét követően kelt, és a szabadságvesztés letöltését a felhívás alapján az elítélt önhibájából nem kezdte meg.

A Be. 416. § – indítványozó által felhívott – (2) bekezdés c) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a 373. § (1) bekezdés I. b) vagy c) pontjában, illetve II.-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.

Ezen belül a 373. §  (1) bekezdés III. a) pontja szerint feltétlen hatályon kívül helyezési ok, ha az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének olyan mértékben nem tesz eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.

I. A járásbíróság jogerős ítéletével a fiatalkorú terheltet végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélte.
II. Az ítélet ellen az ügyész nyújtott be felülvizsgálati indítványt a törvényi feltételek hiányában törvénysértő pénzbüntetés mellőzése érdekében. Az indítványt a Legfőbb Ügyészség fenntartotta.
III. A felülvizsgálati indítvány alapos.

I. A csalás a Btk. XXXVI. Fejezetében szabályozott vagyon elleni bűncselekmény, a kuruzslás bűntette a Btk. XVII. Fejezetében szabályozott egészséget veszélyeztető bűncselekmény, melyek egymással – a védett jogtárgyak különbözősége miatt  – valóságos, heterogén alaki halmazatot képeznek.

II. Az egyesítés, illetve elkülönítés tárgyában hozott döntés nem képezheti felülvizsgálat tárgyát.