Régi neve: Elvi ügyek
A jogos védelmi helyzet fennállásának vizsgálata során a történések folyamatát mindig a maga egészében, egységesen kell értékelni és a jogos védelmi helyzet mindaddig fennáll, ameddig a megtámadott reálisan tarthat a támadás folytatásától.
A felperesek a kilenc lakásos, három különálló épületből álló társasháztulajdon olyan módon történő megszüntetését kérték a Ptk. közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó szabályai alapján, hogy a C épületben lévő, osztatlan közös tulajdonukban álló három albetét a hozzá tartozó telekhányaddal együtt az építésügyi hatóság engedélye alapján átcsatolásra kerüljön az I. rendű felperes résztulajdonát képező szomszédos ingatlanhoz.
A megismételt eljárásban megállapított tényállás szerint a felperes 1983. óta állt az alperes alkalmazásában gépkezelő, gépmester munkakörben. 2011. szeptember 3-án csapatépítő jellegű céges rendezvényen vett részt, ahol alkohol fogyasztása történt. A rendezvény helyszínére délután érkezett K. B, akinél a dolgozók csoportja rákérdezett arra, hogy mennyi lesz az üzemi hatékonyság százalékban kifejezett mértéke. Arra, hogy a 70 %-os célkitűzést nem érik el, a felperes azt válaszolta K. B.-nek, hogy „ha nem lesz meg a 70 %, szétverjük a fejedet”. Az alperes 2011.
A munkáltató 2015. január 1-jétől kiegészítette a felperesek garantált illetményét a garantált bérminimumra, ugyanakkor a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt csökkentette, így összességében a felperesek jövedelme nem változott.
A felperes 1999-től vállalkozói jogviszonyban, utóbb munkaviszonyban hálózatszerelő karbantartóként, majd műszaki vezetőként, 2006. február 1-jétől beruházási műszaki munkatársként állt az alperes alkalmazásában. Munkavégzésének helye legutolsó munkakörében a munkáltató abonyi fióktelepe és szolgáltatási területei voltak. Az alperes 2014. június 11-én kelt felmondásával 2014. július 31. napjával szüntette meg a védett korú felperes munkaviszonyát. Ennek indokolása szerint az alperes igazgatóságának 9/2014.06.06.
A felperes 2008. augusztus 5-étől állt az alperes alkalmazásában határozatlan idejű munkaviszonyban ügyfélszolgálati előadó munkakörben. 2014. június 6-án pünkösd előtti pénteki napon a felperes az ügyfélszolgálaton látta el tevékenységét, a munkavégzés befejezését megelőzően az utolsó ügyfél távozása után a felperes összepakolt és az ügyfél által ottfelejtett napszemüveget a táskájába téve az irodából elment anélkül, hogy a munkatársait az esetről tájékoztatta volna. Az eseményt az ügyfélszolgálaton lévő kamera rögzítette.
Bányaszolgalmi jog a bányászati létesítmény építésekor hatályban volt, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 171. § (1) bekezdése – azonosan a jelenleg hatályos, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:164. § (1) bekezdésével – kimondja, hogy a szolgalmi jog az erről szóló határozat meghozatalával keletkezik, nem pedig a vezeték létesítésével.
Az adóhatóság a kiegészítő ellenőrzést elrendelő végzése tartalmi kereteihez kötve van.
Jogellenesen elrendelt kiegészítő ellenőrzés során végzett eljárási cselekmény nem eredményezi a határidő nyugvását.
A határidőn túl foganatosított cselekmény, az annak nyomán beszerzett bizonyíték a döntéshez nem használható fel.
A felperes 2013. és 2014. években a kompenzáció igénylése érdekében a nyilatkozatot megtette, azonban sem 2013., sem 2014. évben nem részesült az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló kompenzációban. Ezért a keresetében 21 havi, mindösszesen 249.900 forint kompenzáció, valamint késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresete jogalapjaként a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2013. évi kompenzációjáról szóló 408/2012.(XII.28.) Kormányrendeletben (2013.
A felperes jegyző munkakörben állt közszolgálati jogviszonyban H. Polgármesteri Hivatallal. A megyei kormányhivatal 2015. január 1-jével kezdődő hatállyal kijelölte H. várost és T. községet, mint közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeket, egyúttal a közös önkormányzati hivatalról szóló megállapodást pótolta. Határozatában többek között rendelkezett arról, hogy a közös önkormányzati hivatal székhely települése H. város és a hivatal székhelyén egy fő jegyző működik. H. város Önkormányzati Képviselő-testülete önkormányzati határozatában elfogadta H.