Jelentős ügyek

A felperes 1998. július 1-jétől létesített bírói szolgálati viszonyt. 2013. július 25-én írásbeli kérelmet terjesztett elő az alperes munkáltatóhoz, kérve, hogy az évi rendes szabadságának igénybe vételét követően 2013. augusztus 1-jétől legfeljebb 2013. december 31-éig engedélyezzenek a részére fizetés nélküli szabadságot. A kérelmében közölte azt is, hogy a magyarországi meghatalmazott jogi képviselője, J.L. ügyvéd, akinek a címét is megadta. Az alperes elnöke a 2013. július 26-án kelt határozatával nem engedélyezte a fizetés nélküli szabadságot, és felhívta a felperest, hogy 2013.

Az állami adóhatóság a felperesnél 2012. évre vonatkozóan adóellenőrzést végzett, melynek eredményeként meghozott jogerős másodfokú határozatában kötelezte a felperest általános forgalmi adó adónemben, valamint járulékokban megtestesülő adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére. Álláspontja szerint a felperes egyrészt jogszerűtlenül helyezte levonásba a befogadott számlák áfa tartalmát, másrészt a számlák alapjául szolgáló munkát ténylegesen elvégző tekintetében foglalkoztatói minősége megállapítható.

[1] A fémkereskedelmi engedéllyel nem rendelkező magánszemély felperes terhére az elsőfokú hatóság a fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Fémtv.)  alapján fémkereskedelmi bírságot szabott ki. Alperes helybenhagyta az elsőfokú döntést.

A felperes a megyei rendőr-főkapitányságnál állt alkalmazásban körzeti megbízott beosztásban. A munkáltató 2011. április 19-én kelt határozatával körzeti megbízotti szolgálatra alkalmatlannak minősítette, ezért kezdeményezte alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezését. A munkáltató az állomány tagjaival nem közölte a minősítés eredményét és ennek következményeit. Az állományilletékes parancsnok a viselkedésében, szolgálatteljesítésében bekövetkezett változások miatt soron kívüli alkalmassági vizsgálatra küldte a felperest, akit a rendőri szolgálat ellátására alkalmasnak találtak.

Ha a bíróság az elbíráláskor hatályos büntetőtörvényt alkalmazza, annak minden, a terheltre releváns rendelkezését alkalmaznia kell; ha pedig az elbírálás időpontjában hatályos eljárási rendelkezések ezt írják elő, az ügyben a katonai büntetőeljárás szabályait kell alkalmazni.

A hatásköri szabályok és az indokolási kötelezettség megsértése folytán hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés valósul meg, ha a Büntető Törvénykönyv időbeli hatályának téves értelmezése folytán a járásbíróság törvényszék hatáskörébe tartozó ügyet bírál el.

A szabadalmi ügyvivő felperes 2013. augusztusában értesült arról, hogy veszély fenyegeti a hivatal részére átadott szabadalmakat. 2013. szeptember 11-én közérdekű bejelentést tett a szabadalmi dokumentumok letöltésének lehetőségéről, melynek eredményeként a biztonsági rés lezárásra került. Az alperesi kamara a felperessel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett, melynek eredményeként hozott határozatában a felperest vétkesnek találta az etikai szabályzat megsértésében és vele szemben fegyelmi büntetést szabott ki.

Tájékoztató a Kfv.VI.37.502/2016. számú jelentős ügyben, a hatóság mulasztása esetén a kérelmezett jog gyakorlása akkor illeti meg az ügyfelet, ha a jog gyakorlásához előírt további jogszabályi feltételek is teljesülnek

A felperes traktoros munkakörben állt az alperes alkalmazásában. 2013. december 20-ától 2014. december 19-éig táppénzen volt. Táppénzre jogosultságának 2014. december 19-ei lejártát megelőzően a felperes az alperes egyik ügyvezetőjének bejelentette a munkaviszony megszüntetési szándékát azzal, hogy kérte a táppénz idejére járó szabadsága megváltását. Az ügyvezető tájékoztatta a felperest arról, hogy a táppénze idejére nem jár szabadság. Közölte, hogy a munkaalkalmasság kérdésében az üzemorvos véleménye szükséges.

A Magyar Orvosi Kamara területi szervezetének etikai bizottsága és az Országos Etikai Bizottság a kamara tagjával szemben jogosult etikai eljárás lefolytatására.

A megyei orvosi kamara etikai bizottsága határozatával a felperest megrovás etikai büntetésben részesítette egy honlapon tett bejegyzése miatt.

A felperes fellebbezése folytán eljárt Magyar Orvosi Kamara Országos Etikai Bizottsága másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.