Régi neve: Elvi ügyek
A felperes 1994. augusztus 1-jétől állt jogviszonyban az alperes jogelődjénél, a K-nál. Főmunkatársként látta el tevékenységét a B. Főosztályon.
Az alperes 1991. január 28-ától állt a felperes, illetve jogelődje alkalmazásában számítástechnikai munkatárs munkakörben. A felperes és az I. Zrt. 2010. július 20-án szakmai egyeztetést tartott ezen cég irodájában. Előző napon a felperes részéről a megbeszélésen résztvevő munkavállalók egyeztettek arról, hogy a tárgyalásokat lényegretörően fogják lebonyolítani. A felperes munkáltatót a megbeszélésen F.A. osztályvezető, Cs.Sz., Zs.A., valamint az alperes, a partnercéget pedig S.G, W.Z. és J.É. képviselték.
A bilincs alkalmazása jogszerűségének megítélése során az ahhoz vezető folyamat egészét kell értékelni, figyelembe véve az intézkedés alá vont személy veszélyességét, a biztonsági kockázatot és a közelben lakó, tartózkodó civilek, valamint a rendőrök védelmét is.
Termőföld elbirtoklásának kérdésében polgári per bírósága dönt. Az ezen perben beszerzett, szerzőképességet igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása csak akkor lehetséges, ha annak törvényi feltételei fennállnak. Olyan jogi személy részére, aki nem tartozik a földforgalmi törvény által meghatározott kivételi körbe, hatósági bizonyítvány kiállítása megtagadásának van helye.
A tárgyalás elhalasztását a bíróság a peres felek közös kérelme alapján akkor is mérlegelni köteles, ha az elhalasztás kötelező esete nem áll fenn. Kivételesen fontos oknak a bizonyítási eljárás lefolytatásának szükségessége is tekinthető.
1952. III. Tv. 151. § (1);1952. III. Tv. 103. § (2)
2006. LIII. Tv. 1. § ;2006. LIII. Tv. 2. §
72/1996. Korm. 5. § ;72/1996. Korm. 10/A. §
72/1996. Korm. 11. §;393/2014. Korm. 1. §
393/2014. Korm. 1. Mell.
Budapest, 2016. november 17.
A Kúria Sajtótitkársága
A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal jogosult feladatainak ellátása érdekében a földgázkereskedő társaság irataiba betekintetni, ide értve az üzleti titkot tartalmazó iratokat is, továbbá jogosult a tevékenységre vonatkozó iratokról másolatot, kivonatot készíteni, feladatai ellátásához az engedélyes társaságtól eseti és rendszeres információkat kérni. Ennek megtagadása esetén a társaság szankcionálására jogszerűen kerül sor.
2008. évi XC. Tv. 107. § (3), 127.§
19/2009. Korm. 132. § (3)
Budapest, 2016. november 17.
Az adós a biztosításközvetítőként működő hitelező közvetítésével a külön meghatározott áruházakban vásárolt tartós fogyasztási cikkekhez kapcsolódóan egyszeri díjas kiterjesztett garanciabiztosítási szerződéseket kötött a vásárlókkal. 2013. január 28-án azonban az adós végelszámolás alá került, 2014. február 28-i kezdő időponttal pedig elrendelték a felszámolását. Az általa kötött biztosítási szerződések ezért a végelszámolás megindításának időpontjában, 2013. január 28-án a törvény erejénél fogva megszűntek. A hitelező ezt követően 2013.
A Kúria a Kfv.II.37.061/2016/3. számú ítéletében kimondta, hogy a másodfokú közlekedési igazgatási hatóságnak figyelemmel kell lennie arra, ha a határozata meghozataláig a 18 pont valamely részpontja tekintetében eltelik a pontszámítást kizáró három éves időszak, mert ez esetben nem állapíthatja meg a 18 vagy azt meghaladó pontszám fennállását és nem vonhatja le ennek jogkövetkezményét, nem vonhatja vissza a járművezetői engedélyt és nem rendelheti el a vezetői jogosultság szünetelését a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 6.
Az alperes a munkaügyi bíróság 1.M.267/2014/3. számú – az alperes korábbi fizetési meghagyását hatályon kívül helyező és az alperest új eljárásra kötelező – ítéletében foglaltaknak megfelelően meghozott újabb fizetési meghagyásával kötelezte a felperest, hogy fizesse meg a biztosított 2013. február 4. napán bekövetkezett balesetével összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátásokat a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 2. § (2) bekezdése, 36. § (1) bekezdése, 54. § (7) bekezdése, valamint a kötelező egészségbiztosításról szóló 1997.
A felülvizsgálat során a Kúria azt állapította meg, hogy mind az elsőfokú bíróság, mind az alperes és az elsőfokú hatóság téves döntést hozott, amikor jogszabálysértésként értékelte, hogy a termékcímkén a gyártó és importáló neve, kereskedelmi neve, vagy védjegye és székhelye nem került feltüntetésre, mert a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 2. § 11. pontja és az Európai Parlament és a Tanács 2001/95/EK irányelv (továbbiakban: Irányelv) 2.