A Be. 416. § – indítványozó által felhívott – (2) bekezdés c) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a 373. § (1) bekezdés I. b) vagy c) pontjában, illetve II.-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.
Ezen belül a 373. § (1) bekezdés III. a) pontja szerint feltétlen hatályon kívül helyezési ok, ha az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének olyan mértékben nem tesz eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.
Az ezen ok miatt előterjesztett felülvizsgálati indítvány megalapozott.
A törvényszék katonai tanácsa 2015. november 5. napján – a Be. 237-239. § alapján a nyilvánosság kizárásával – az ügyben tárgyalást tartott. A tárgyalásra a vádlottat és védőjét megidézte, az ügyészt értesítette.
A terhelt azonban a tárgyalási határnapot megelőzően írásban kérte, hogy külföldi munkavégzésére, illetve arra figyelemmel, hogy a cselekménye elkövetését megbánta és a nyomozás során teljes körű beismerő vallomást tett, a tárgyalást távollétében tartsa meg a bíróság.
A bírósági tárgyalásról 13. sorszám alatt rövidített tárgyalási jegyzőkönyv készült; aszerint a törvényszék katonai tanácsa a megjelentek számbavételét követően megállapította, hogy a volt rendőr főtörzszászlós terhelt a tárgyaláson nem jelent meg, miután azonban 12. sorszám alatti beadványában azt kérte, hogy a tárgyalást a távollétében folytassák le, így a tárgyalás megtartásának törvényi akadálya nincsen.
A tárgyaláson jelen lévő ügyész azt indítványozta, hogy a bíróság a Be. 532. § (2) bekezdésére figyelemmel a távollévő terhelttel szembeni külön eljárás szabályai szerint járjon el.
A Be. XXV. Fejezetében szabályozott, a távollévő terhelttel szembeni külön eljárás feltételei a külföldön, ismert helyen tartózkodó terhelttel szemben azonban nem álltak fenn.
A Be. 281. § (9) bekezdése szerint a terhelt távollétében a tárgyalás megtartható, ha a szabályszerűen idézett terhelt előzetesen bejelenti, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni. Ezért a bíróság törvényesen járt el, amikor a tárgyalást a Be. általános szabályai szerint folytatta le.
A tárgyaláson a bíróság ügydöntő határozatot hozott, melyet az ügyész és a védő tudomásul vett.
A tárgyalást követően a bíróság a volt rendőr főtörzszászlós terheltnek a 13. sorszámú ítélet rendelkező részét kézbesítette a jogorvoslati jogra történő kioktatással együtt, az ítélet indokolása nélkül, és egyben tájékoztatta, hogy az ítéletet az ügyész és a védő tudomásul vette.
A terhelt az ítéletet átvette, és az eljáró tanács elnöke 2015. november 27. napján hivatalos feljegyzésben rögzítette, hogy a terhelttől a fellebbezésre nyitva álló határidőben jogorvoslati kérelem nem érkezett, így megállapította, hogy az ítélet 2015. november 24. napján jogerőre emelkedett és a fel nem függesztett részben végrehajthatóvá vált.
Majd a Be. 259. §-ára utalva az ítéletet röviden indokolva írásba foglalta 2015. november 27. napján, és azt a terheltnek, a védőnek és az ügyésznek kézbesítette.
Azaz a bíróság a határozatot az ügyésszel és a védővel a tárgyaláson kihirdetés útján, míg a terhelttel kézbesítés útján közölte.
A kézbesítés útján közölt határozatnak azonban minden esetben tartalmaznia kell az ítélet indokolását is; a törvény nem teszi lehetővé, hogy a terhelt részére az ítéletet a rendelkező rész kézbesítésével közölje a bíróság.
Emellett a Be. 259. § szerint az ítélet akkor indokolható rövidítetten, ha a kihirdetés útján közölt határozat ellen sem az ügyész, sem a vádlott, sem a védő nem jelent be fellebbezést. Miután a vádlottal szemben az ítélet közlésére nem kihirdetés útján került sor, e szabály alkalmazására sem volt törvényes lehetőség.
A megtámadott ítélet indokolása így a bűnösség megállapítása, a cselekmények minősítése, valamint a büntetés kiszabása kapcsán olyan mértékben hiányos, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan. Ezért az eljárt bíróság megsértette indokolási kötelezettségét, és elkövette a Be. 371. § (1) bekezdés III. a) pontja szerinti eljárási szabálysértést.
törvényszék katonai tanácsának Kb.I.12/2015/13. számú ítéletét hatályon kívül helyezte és az eljárt katonai bíróságot új eljárásra utasította.
Budapest, 2016. november 23.
A Kúria Sajtótitkársága