Régi neve: Elvi ügyek
Amennyiben felmerül az élelmiszer-biztonsági szabályok megszegésének gyanúja, úgy az illetékes hatóság köteles ellenőrzést végezni. A gyanú fennállása elégséges az ideiglenes intézkedések meghozatalához.
A jogerős határozatot hozó büntetés-végrehajtási bíró illetékes a Bv.törvény 52-70. § szerinti tárgykörben hozott határozatának korrigálására, ha nem a törvénynek megfelelően rendelkezett.
A részesség, így a bűnsegély is, járulékos elkövetés, amely tettesi alapcselekményt feltételez. A járulékosság azt is jelenti, hogy a részes felelőssége a tettesi alapcselekményhez igazodik: a részes általában azonos bűncselekményért, ritkábban (excessus mandati esetén) enyhébb bűncselekményért felel, mint a tettes.
I. Az ítélőtábla elutasította a vádlottak védői által az előzetes letartóztatás megszüntetése és nyomkövető technikai eszközzel ellenőrzött házi őrizet elrendelése érdekében előterjesztett indítványokat. Az ítélőtábla végzésének indokai szerint a vádlottakkal szemben a 2016. április 4-én nem jogerősen kiszabott 6 év 6 hónap, illetve 5 év 6 hónap, egyaránt börtönben végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása, illetőleg az előzetes letartóztatás nem jogerős ítélet meghozatala utáni elrendelése óta a helyzet változatlan: a szabadságvesztések tartama a szökés, elrejtőzés veszélyére [Be. 327.
Nem valósul meg hamis vád, ha az elkövető a „jogszerűen” megvádoltnak valótlanul tulajdonít olyan részcselekményt, amely akár minősített esetként, akár valódi alaki halmazatként önállóan is büntetendő lenne, de amely az adott esetben a megvádolt által valóban elkövetett bűncselekménnyel egységesen került elkövetésre.
Felperes az adóhatóság által vizsgált időszakban (2010. május – szeptember) a számlakibocsátó építési munkákról kiállított, áfa-t tartalmazó előlegszámláit befogadta, és az adót bevallásában levonásba helyezte. Az adóhatóság azt állapította meg, hogy adózó a számlakibocsátó (határozatokban megjelölt) számlái alapján az adólevonás jogát nem gyakorolhatja.
Felperes közigazgatási pert kezdeményezett az adóhatározatok bíróság általi felülvizsgálata iránt.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2013 év végén összesen körülbelül 10 milliárd forint bírságot szabott ki 11 pénzügyi intézménnyel szemben, egy további bank kartellezését pedig bírság kiszabása nélkül állapította meg. A hatóság megállapította, hogy a bankok a 2011 őszétől 2012 január végéig tartó, deviza jelzáloghitelek piacitól eltérő alacsonyabb, fix áron történő végtörlesztési időszak tekintetében a deviza jelzáloghitelek kiváltására alkalmas forinthitelek lakosság részére való értékesített mennyiségének csökkentése érdekében stratégiáikat összehangolták.
Szabálysértések bűncselekményi minősítése céljából történő érték-egybefoglalására kizárólag olyan szabálysértések esetén van lehetőség, amelyeknek büntethetősége elévülés folytán nem szűnt meg.
Az eljárt bíróságok a III. rendű terhelt bűnösségét magánokirat-hamisítás vétségében [1978. évi IV. törvény 276. §] és kisebb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vétségében [1978. évi IV. törvény 319. § (1) és (2) bekezdés] állapították meg, és ezért őt megrovásban részesítették.
A szolgálatban kötelességszegés vétsége akkor valósul meg a Btk. 438. § (1) bekezdés 4. fordulata szerinti elkövetési magatartással, ha a kötelességszegés – annak mibenléte, jellege miatt – eléri azt a szintű mulasztást, amelyet a nevesített három elkövetési fordulat tartalmaz.
A bíróság a vádlottakat bűnösnek mondta ki a Btk. 438. § (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő szolgálatban kötelességszegés bűntettében, ezért őket százhúsz–százhúsz napi tétel, napi tételenként 1.000 forint, összesen 120.000 forint pénzbüntetésre ítélte.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Itv.) az „Első rész Általános rendelkezések I. fejezet”-ben meghatározott, hogy öröklés esetén (1.§ (1) bekezdés) vagyonszerzési illetéket kell fizetni, és a „Második rész Vagyonszerzési illetékek II. fejezet”-ben szabályozott az öröklési illetékezés. Az öröklési illetékfizetés általános előírása alól az Itv. 16.§-a tartalmazza a kivételi szabályokat, az öröklési illeték alóli mentesség rendelkezéseit.