Tájékoztató a Pfv.21.060/2015. számú ügyben az árverési vevő tulajdonszerzésének időpontjáról
A felperes az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése iránt indított perben arra figyelemmel kérte a tulajdonjoga megállapítására, valamint az I.
A felperes az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése iránt indított perben arra figyelemmel kérte a tulajdonjoga megállapítására, valamint az I.
A tulajdonostársak eladták a közös tulajdonukban álló ingatlan tulajdoni hányadát. Szerződésük természetben határozta meg a vétel tárgyát, azonban az eladott tulajdoni hányadot nem tartalmazta ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas módon, a földhivatali hiánypótlás során tett nyilatkozat pedig az adásvételi szerződésben kifejezett akarattól eltérő tulajdoni hányad bejegyzésére vezetett.
A járási ügyészség a terheltekkel szemben az 1978. évi IV. törvény 316. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a), c), d) pontja és (5) bekezdés b) pontja szerint minősülő nagyobb értékre, bűnszövetségben, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette, valamint az 1978. évi IV. törvény 318. § (1) bekezdés, (2) bekezdés II. fordulat a) és c) pontja, (4) bekezdés b) pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett csalás bűntettének kísérlete miatt emelt vádat.
A nyomozási bíróként eljárt bíró ellen minősített adattal visszaélés vétsége és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő harmadfokú bírósági eljárásban a másodfokú bíróság felmentő ítéletét helybenhagyva a Kúria az alábbi elvi megállapításokat tette:
Az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségét az 1978. évi IV. törvény 317. § (1) bekezdés, (7) bekezdés b) pontja szerint minősülő különösen nagy értékre, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében és az 1978. évi IV. törvény 276. §-a szerint minősülő magánokirat-hamisítás vétségében állapította meg. Ezért vele szemben három év hat hónap börtönbüntetést, a közügyektől négy év, valamint valamennyi pénzügyi területtel kapcsolatos foglalkozástól öt év eltiltást szabott ki.