Sajtó

Tájékoztató a Bhar.I.999/2015. számú, a nyomozási bíróként eljárt bíró ellen minősített adattal visszaélés vétsége és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő büntetőügyben kifejtett elvi megállapításokról

A nyomozási bíróként eljárt bíró ellen minősített adattal visszaélés vétsége és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő harmadfokú bírósági eljárásban a másodfokú bíróság felmentő ítéletét helybenhagyva a Kúria az alábbi elvi megállapításokat tette:

Tájékoztató a Bhar.I.987/2015. számú büntetőügyben hozott elvi döntésről:Törvényes vád hiányában az eljárás megszüntetésének van helye, ha vádirat nem tartalmazza a büntetőtörvénybe ütköző cselekmények pontos körülírását.

Az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségét az 1978. évi IV. törvény 317. § (1) bekezdés, (7) bekezdés b) pontja szerint minősülő különösen nagy értékre, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében és az 1978. évi IV. törvény 276. §-a szerint minősülő magánokirat-hamisítás vétségében állapította meg. Ezért vele szemben három év hat hónap börtönbüntetést, a közügyektől négy év, valamint valamennyi pénzügyi területtel kapcsolatos foglalkozástól öt év eltiltást szabott ki.

Tájékoztató a Bhar.I.844/2015. számú büntetőügyben hozott döntésről:mely esetben nem valósít meg feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést, ha több terhelt érdekében ugyanaz a védő jár el

Az elsőfokú bíróság a vádlottak bűnösségét az 1978. évi IV. törvény 218. § (1) bekezdés b) pont, (3) bekezdés c) pontja szerint minősülő embercsempészés bűntettében, és az 1978. évi IV. törvény 218. § (1) bekezdés b) pont, (3) bekezdés c) pont, (4) bekezdés szerint minősülő embercsempészés bűntettében állapította meg, és őket végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlottak feltételes szabadságra - a bűnszervezetben történő elkövetés miatt – nem bocsáthatók.

Tájékoztató a Bfv.I.779/2015. számú büntetőügyben hozott elvi döntésről: A hamis tanúzás bűncselekménye az alapügy befejezéséig csak az alapügyben eljáró hatóság (bíróság) feljelentése alapján büntethető.

A törvényszék bűnösnek mondta ki a terheltet hivatali visszaélés bűntettében  [Btk. 305. a) pont] és hamis tanúzás vétségében [Btk. 272. § (1) bekezdés, Btk. 273. §], melyet a másodfokon eljárt ítélőtábla helybenhagyott.

A jogerős határozatok ellen a terhelt védője terjesztett elő a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjára alapítottan, a Be. 373. § (1) bekezdés I/c) hivatkozással felülvizsgálati indítványt.

A védő álláspontja szerint a vádirat nem volt törvényes, mivel a nyomozó ügyészség az alapügyben eljárt szabálysértési hatóság feljelentésének hiányában járt el.

Tájékoztató a Bfv.II.760/2015. számú büntetőügyben hozott elvi döntésről: Az egyidejűleg beszélni és írni sem képes terhelt kérésére jeltolmácsot kell kirendelni, akinek jelenléte kötelező a tárgyaláson (nyilvános ülésen).

I. A törvényszék a terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett emberölés bűntettében [1978. évi IV. törvény (korábbi Btk.) 166. § (1) bekezdés, (2) bekezdés d) pont]. Ezért őt 13 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A védelmi fellebbezések folytán másodfokon eljárt ítélőtábla az elsőfokú ítéletet megváltoztatta: a cselekményt a 2012. évi C. törvény (hatályos Btk.) 160.