Sajtó

Az eljárási okból történő hatályon kívül helyezés mellett nincs helye egyben az ügy érdemében való állásfoglalásnak is- tájékoztató a Mfv.III.10.295/2015/5. számú ügyről

A felperes részére 1994. december 21. napjától rokkantsági nyugellátást állapított meg az alperes 24 év 247 nap szolgálati idő alapján. Az 1967. június 15-től 1969. augusztus 15-ig terjedő időre a felperes tanúkkal sem tudta bizonyítani, hogy biztosításra kötelezett jogviszonya lett volna, ezért a kért szolgálati időt alperes nem ismerte el.

Tájékoztató a Kúria Gfv.VII.30.256/2015/6. számú elvi jelentőségű ügyben hozott végzéséről a csődeljárásban biztosított fizetési haladék meghosszabbítására alkalmas tárgyalás tekintetében

Az adós csődeljárásában összehívott csődegyezségi tárgyaláson az adós és hitelezői között egyezség jött létre, és a hitelezők hozzájárultak a fizetési haladék meghosszabbításához. Az elsőfokú bíróság megszüntette a csődeljárást, mert a csődegyezségi tárgyalás nem felelt meg a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 17. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek.

T Á J É K O Z T A T Ó a Bfv.III.328/2015. számú büntetőügyben hozott döntésről: Nem követ el hűtlen kezelést a Kft. ügyvezetője, ha az egyszemélyi tulajdonos írásbeli utasítását hajtja végre

A törvényszék a 2013. november 13-án kelt ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében [korábbi Btk. 319. § (1) bekezdés és (3) bekezdés b) pont], és ezért 1 évi börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette, és a terheltet előzetes mentesítésben részesítette. Ugyanakkor az I. rendű terheltet az ellene bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntettének kísérlete [korábbi Btk. 319.

Tájékoztató a Kfv.V.35.649/2014. számú ügyben hozott elvi döntésről, amely rámutat az ügyletek adójogi minősítésének jelentőségére, az ehhez szükséges releváns adatokra, tényekre, körülményekre

A Kúria jogkérdésben csak akkor tud érdemi felülvizsgálatot végezni, ha az elsőfokú bíróság eljárását, ideértve a határozathozatalt is, az erre irányadó szabályok szerint folytatja le, hozza meg, mert a rendkívüli jogorvoslati eljárásban nem kerülhet sor bizonyítás felvételére, a bizonyítékok ismételt egybevetésére, felülmérlegelésre.
A Kúria hatályon kívül helyezte a keresetnek helyt adó, érdemi felülvizsgálatra nem alkalmas jogerős ítéletet, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasította, amelyre a következő iránymutatást adta: