Az elsőfokú bíróság előtt elismert adókötelezettség a felülvizsgálati eljárásban nem vitatható. A csatlakozó felülvizsgálati kérelemnek a felülvizsgálati kérelem vitatásaihoz kell kapcsolódnia.
Felperes az elsőfokú adóhatóság által ellenőrzésre kijelölt időszakban olyan üzletviteli szaktanácsadásról szóló számlák általános forgalmi adótartalmát helyezte levonásba, melyeken szereplő teljesítési időpontokban a számlakibocsátó a felperesnek szolgáltatást nem nyújtott. Felperes továbbá egy másik számlakibocsátó harmadik személlyel kötött szállítási szerződéséből eredő jogainak ellenérték fejében történt átruházása folytán levonásba helyezte a számlakibocsátó engedményezésről kibocsátott számlájának adótartalmát is. Felperes az engedményezésre tekintettel a harmadik személy felé adót feltüntető számlát bocsátott ki.
Az elsőfokú adóhatóság a szaktanácsadás tekintetében számla szerinti teljesítés hiányában, az engedményezés tekintetében pedig adókijátszást megállapítva nem fogadta el a felperes adólevonását, a fizetendő adó vonatkozásában a felperes általi számlakibocsátás tényét értékelte. A másodfokú adóhatóság az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A jogerős közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben felperes nem vitatta az általa kibocsátott számla utáni adófizetési kötelezettségét. Az elsőfokú bíróság a másodfokú közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezte, és a másodfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Indokolásában rámutatott arra, hogy az üzletviteli tanácsadásról kibocsátott számlák tartalmilag nem hitelesek, az engedményezés tekintetében az Áfa törvény hatályán kívüli tevékenységet, a másodfokú határozatban hivatkozott adókijátszás kizártságát állapította meg.
A felperes a jogerős ítélettel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelmében téves bizonyítékértékelésre hivatkozva vitatta az üzletviteli szaktanácsadásról befogadott számlák tartalmi hiteltelenségét, valamint az által a harmadik személynek kibocsátott számla mögötti gazdasági esemény értelmezését. Jogszabálysértőnek tartotta a perköltségről szóló ítéleti rendelkezést is.
Az alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmében az engedményezés tárgyában felperes által befogadott számlához kapcsolódó ítéleti indokolást, valamint a perköltségről hozott ítéleti rendelkezést tartotta jogszabálysértőnek.
A Kúria 2015. november 25-én hozott ítéletében a jogerős ítéletet a per főtárgya tekintetében hatályában fenntartotta, a perköltség vonatkozásában azt hatályon kívül helyezte, és a jogszabályoknak megfelelő döntést hozott. A Kúria a rendelkezésre álló bizonyítékok tükrében az elsőfokú bírósággal egyezően állapította meg, hogy az üzletviteli tanácsadásról szóló számlák adótartalmát felperes a számlákon feltüntetett teljesítési időpontokhoz nem kapcsolható gazdasági esemény okán nem helyezhette levonásba. A felperes által a harmadik személynek kibocsátott számlával összefüggő adófizetés vitatásának hiányában az elsőfokú bíróságnak a felülvizsgálati kérelemben megjelölt kérdésben döntenie nem kellett, az alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmével érintett engedményezésről szóló számlát érintő felülvizsgálati kérelem nem volt, ezért e tárgykörben a Kúria a jogerős ítéletet nem vizsgálta felül. A Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a perköltség tekintetében jogszabálysértő volt, ezért erről a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között a Kúria a jogszabályoknak megfelelő döntést hozott.
Budapest, 2015. december 3.
A Kúria Sajtótitkársága