Polgári ügyek

Az elsőfokú bíróság – terjedelmes bizonyítási eljárás lefolytatását követően - közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperest kártérítési felelősség terheli, mert az ítéletben részletesen körülírt közlekedési létesítmény építésével a létesítmény és annak védőpillére alatti területen a felperes számára a bányászati jog gyakorlását lehetetlenné tette. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel.

A szélesebb közérdeklődésre számot tartó ügyben a jogerős ítélet elutasította a felperes keresetét, amelyben sajtó-helyreigazítás közzétételére kérte kötelezni az alperest az általa sugárzott televíziós műsorban keltett hamis látszat miatt.
 
A felperes felülvizsgálati kérelmében azzal támadta a jogerős ítéletet, hogy az a Pp.206.§ (1) bekezdésébe ütköző módon értékelte a per tárgyát képező műsor anyagát, illetve hogy a határozat nem felel meg a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) rendelkezéseinek.

Az adott ügy elbírálását különösen munkaigényessé a kereseti és viszontkereseti kérelmek bonyolult rendszere, és az iratanyag nagy terjedelme tette.

A  jogvita hátterét képező adásvételi szerződés 1997. július 10-i megkötése óta a szerződő felek különféle eljárásokat indítottak egymás ellen (a bejegyzéssel kapcsolatban közigazgatási pert, birtokvédelmi eljárást és pert, az ingatlan kiürítése iránti pert), amelyek iratanyagának ismerete a jelen per eldöntéséhez szükséges volt.

A felperes és az I. r. alperes 1983-ban kötöttek házasságot, az életközösségük 1996-ban szűnt meg, majd házasságukat a bíróság felbontotta. Életközösségük fennállása alatt vásároltak egy ingatlant, amelynek tulajdonjoga egyenlő arányban nyert bejegyzést az ingatlan-nyilvántartásba, és amelyen egy lakóépület valamint gazdasági épület felépítését kezdték meg. Az életközösség megszűnésekor a lakóépület kb. 90%-ban volt kész, a befejező munkákat a felperes végezte el, aki a lakást 2001 márciusáig a közös gyermekkel használta, ezt követően az I. r. alperes költözött be az ingatlanba.

A jogerős ítélet - részben helyt adva a keresetnek – az alperest a felperes részére 5.782.009 forint találmányi díj megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A jogerős ítélet felülvizsgálatát a felperes kérte az alperes teljes keresete szerinti, összesen 53.199.099 forint marasztalása érdekében. A Kúria ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

A felperes módosított keresetében a felek élettársi és ezt követő házassági életközösségének ideje alatt szerzett – részben személyes, illetve családi, részben pedig üzleti, illetve vállalkozási célokat szolgáló – közös vagyonának a megosztását kérte. Az utóbbiakhoz egy kéttagú betéti társaság 2/3 arányú beltagi-, és 1/3 arányú kültagi részesedése, valamint egy ugyancsak kéttagú kft. 50-50%-os arányú üzletrészei tartoztak. A kft.

A házastársi közös vagyon megosztása iránti per különösen bonyolultságát az adta, hogy a peres felek 1982-1999 között fennálló életközösségük alatt számos értékes vagyontárgyat (benne ingatlanokat, az 1990-es évektől négy kft.-ben üzletrészeket)  szereztek, több bankszámlájuk volt, amelyekkel kapcsolatban mind a közös vagyon és különvagyon vegyülési aránya, közös tulajdon megszüntetésének módja, mind pedig a megosztásnál a vagyontárgyak irányadó értéke vitás volt. Ráadásul az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság számos lényeges kérdésben eltérően foglalt állást, így pl.

A házastársi közös vagyon megosztása iránti perben a bíróságoknak – két ingatlan közös tulajdonának megszüntetése és többlethasználati díj elszámolása mellett – arról kellett dönteniük, hogy az életközösség fennállása alatt alapított és a házastársak 50-50 %-os részesedése mellett működő kft. vagyonában az életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig bekövetkezett értékcsökkenésért, amely végül a kft. felszámolásához vezetett, az ügyvezetői tisztséget betöltő házastárs (az alperes) kárfelelőssége mennyiben áll fenn.

Az elővásárlásra jogosultnak a vételi ajánlatra tett elfogadó nyilatkozata nem hozza létre a szerződést ez eladó és az elővásárlásra jogosult között, ha az eladó és a vevő szerződése érvénytelen. A szerződés tévedésre alapított megtámadásában mint többen a kevesebb, benne foglaltatik a téves közös feltevés miatti megtámadásra is. A fellebbezési ellenkérelem a fellebbező fél ellenfelének a fellebbezésre adott olyan nyilatkozata, amelyben a fellebbezés teljes vagy részleges alaptalanságára hivatkozva azt kéri, hogy a bíróság a fellebbezésnek egészben vagy részben ne adjon helyt.

A külföldi bíróság és a külföldi választottbíróság határozatát törvény, nemzetközi egyezmény vagy viszonosság alapján lehet végrehajtani Magyarországon. A külföldi határozat elismerésének és végrehajtásának feltételei nem azonosak, a külföldi határozat elismerése során a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a külföldi határozat megfelel-e a Vht. 15.§-ában foglaltaknak, azaz lehetőség van-e a végrehajtási lap kibocsátására, a külföldi határozat végrehajtása elrendelhetősége tekintetében azt kell vizsgálnia, hogy a Vht. 13.§-ában foglalt feltételek fennállnak-e.