Az elsőfokú bíróság – terjedelmes bizonyítási eljárás lefolytatását követően - közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperest kártérítési felelősség terheli, mert az ítéletben részletesen körülírt közlekedési létesítmény építésével a létesítmény és annak védőpillére alatti területen a felperes számára a bányászati jog gyakorlását lehetetlenné tette. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel. A felülvizsgálati kérelem alapján azt kellett megítélni, hogy a bányászati jogosultságot átruházással megszerző felperes jogelődje korábban már részesült-e kártalanításban a perbeli közlekedési létesítménnyel érintett igény tekintetében. A Kúria ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Megállapította, hogy a jogerős ítélet a per adatai és az autópálya létesítésével összefüggésben a felperes jogelődje által korábban kötött megállapodásban a felek szerződéses nyilatkozatának értelmezése alapján helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a felperes jogelődje kárátalány címén a perbeli létesítménnyel összefüggésben is kártalanításban részesült, ezért a felperes igénye alaptalan.
Budapest, 2013. szeptember 12.
A Kúria Sajtótitkársága