Polgári ügyek
Az alperes tulajdonában és üzemeltetésében álló vörösiszap-tározóból gátszakadás folytán kiáramló vörösiszap a felperes családi házát, garázsát és az ingatlanában lévő ingóságokat elárasztotta, azok használhatatlanná váltak.
A Ptk. 85. § (1) bekezdése, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 12. §-a valamint a Pp. 342. § (1) bekezdése alapján a személyiségvédelemre irányadó személyes igényérvényesítés elvéből következően a sajtótermékben közölt állításokkal érintett jogi személy jogutódja a jogelődöt ért sérelem miatt sajtó-helyreigazítás útján nem kérhet jogvédelmet.
Budapest, 2014. február 12.
A Kúria Sajtótitkársága
A képviselő-testület ülésének megnyitása és vezetése a polgármester feladata. Amennyiben a polgármester az ülésteremben jelenlévő személy magatartását a képviselő-testületi ülés megkezdését akadályozónak minősíti és az eredménytelen intézkedést követően a rendvédelmi szervek segítségét kéri, a helyszínen jelen lévő rendőrt intézkedési kötelezettség terheli. Az elégtételadás körében nincs arra vonatkozó jogszabályi lehetőség, hogy a bíróság az alperest – hozzájárulása hiányában – a jogsértés elismerésére vagy sajnálkozás kifejezésére (bocsánatkérésre) kötelezze.
A jogvita alapjául szolgáló tényállás a Földkiadó Bizottságok működésének idejére nyúlik vissza, ugyanis mind a felperesek, mind az alperesek TSZ részarány kiadása keretében - az 1993-ban benyújtott kérelmük alapján - jutottak a perbeli ingatlanaikhoz.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 213.§ (1) bekezdésének e) pontja értelmében semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza a kölcsön törlesztőrészleteinek számát, összegét, és mindezek bírói mérlegeléssel sem határozhatók meg (tehát a semmisség nem orvosolható).
A kölcsönszerződés érvénytelensége az azt biztosító vételi jogot alapító szerződés érvénytelenségét is maga után vonja, így az arra alapított ingatlan kiürítése iránti végrehajtás alapján veszti, annak megszüntetése indokolt.
A szolgáltatás oszthatatlansága folytán egyetemleges kötelezettek közül a szolgáltatóval szemben közvetlenül felelős „főkötelezettet” kijelölő jogszabályi rendelkezés atipikus, a mögöttes felelősséghez közelítő felelősségi alakzatot teremt. A felelősséget telepítő szabály alapján a tartozás teljes összegéért a jogszabály által megnevezett adós felel, aki a vele szemben érvényesített követelést a tényleges fogyasztásnak vagy a kötelezettek belső megállapodásának megfelelően háríthatja tovább a szolgáltatásban részes további kötelezettekre.
A felperes és testvére az I.r. alperes időszakonkénti elszámolás mellett közös gazdasági tevékenységet folytattak, amelynek során közöttük az elszámolással összefüggésben vita keletkezett.
A 2000-ben alapított II.r. alperesi társaság az I.r. alperes érdekeltségébe tartozik.
A felperes kereseti kérelmében elszámolási különbözet, ingatlan- és eszközhasználati díj, valamint ingók megosztása és kiadása, továbbá ingók utáni értékkülönbözet megfizetésére kérte egyetemlegesen kötelezni az alpereseket.
A felperesek a 2002. március 01-jén létrejött adásvételi szerződés alapján megvásároltak az alperestől 74.000.000 forint vételár ellenében egy 134 m2 alapterületű új társasházi öröklakást. A szerződéskötés időpontjában az ingatlanon a kivitelezési munkák még folyamatban voltak. A vételárat a felperesek 11.000.000 forint kivételével megfizették az alperes részére. A fennmaradó vételárhátralék megfizetésére a szerződésből kitűnően a birtokba adás napját megelőzően legalább 5 nappal voltak kötelesek.
1. A társasház relatív jogképessége a közös tulajdonú területek utáni használati díj követelés tekintetében fennáll.
2. Amennyiben a jogi képviselő nélkül eljáró felperes a terhére használati díjfizetési kötelezettséget megállapító közgyűlési határozat érvénytelensége iránti perben önálló használati jogcímre – tulajdonjogra – utaló nyilatkozatot tesz, a tájékoztatási kötelezettség kiterjed az igényérvényesítés lehetőségére, annak mikéntjére is.
Az adott ügy elbírálását különösen munkaigényessé a kereseti és viszontkereseti kérelmek bonyolult rendszere, és az iratanyag nagy terjedelme tette.