Polgári ügyek
A felperes és az alperes között létrejött kölcsönszerződésre tekintettel az alperes a felperes részére vételi jogot engedett az ingatlanára. A megállapodás szerint a vételi jogot akkor lehet gyakorolni, ha a kölcsönszerződésben foglalt kötelezettségének az alperes az esedékességkor nem tenne eleget.
A teljesítési határidő lejártát követően az alperes nem fizette meg tartozását.
Az alperes közbeszerzési eljárást írt ki egy minimum 900 férőhelyes kollégiumi épületekből álló infrastruktúra PPP konstrukcióban való megvalósítására.
Az élettársi közös vagyon megosztása iránti perben a bíróságnak két elvi jelentőségű kérdést kellett eldöntenie:
Az ügy különös munkaigényességét az adta, hogy a perben a volt házasfelek 1982-2005-ig fennállott életközössége alatt az eredetileg a férj (I. r. alperes) és édesanyja 1/2-1/2 közös tulajdonát képező házas ingatlanán több szakaszban (1983-ban, 1984-1986-ban, 1994-1996-ban és 2005-ben) végzett hozzáépítésének és értéknövelő beruházásainak jogi következményeit kellett levonni. Az építkezés második szakaszát követően, 1993-ban az I. r.
A KÚRIA
mint felülvizsgálati bíróság
Pfv.21.247/2012/16. szám
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság K.Á. és társa felpereseknek Bank II. rendű alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perében meghozta a következő
V É G Z É S T:
A Kúria az Európai Unió Bírósága gyorsított előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi a következő kérdésekben:
A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény (Hhtv.) 54. § (2) bekezdése szerint az államot megillető halászati jog átengedéséről szóló korábbi határozatok az állami tulajdonú vizeken legkésőbb 2001. január 01-én érvényüket vesztették. A Magyar Államot megillető önálló halászati jog hasznosítására a Tisza-tó területére közzétett pályázati felhívás alapján az I.r. alperes nem a kiírás időpontjában haszonbérlő a II.r. alperessel, hanem a felperessel kötött 15 évi időtartamra szóló haszonbérleti szerződést. A szerződésben a felperes vállalta, hogy a Hhtv. 14.
Az I. r. alperes a jóerkölcsbe ütköző módon szerezte meg a felperes ingatlanát. A felperes ezért pert indított vele szemben a szerződés érténytelenségének megállapítása és tulajdonjoga visszajegyzése iránt, amelyre tekintettel az ingatlanra perfeljegyzés került bejegyzésre az ingatlannyilvántartásba.
A per alatt az I. r. alperes ellen végrehajtási eljárás indult, amelynek során lefoglalták, majd árverés útján a II. r. alperesnek értékesítették az perbeli ingatlant.
A felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítéleti rendelkezés a 2008. május 29-én megkötött közjegyzői okiratba foglalt ingatlan fedezettel biztosított, devizában nyilvántartott jelzálog típusú kölcsönszerződés azon rendelkezésének tisztességtelenségét állapította meg, mely szerint a bank a kölcsön törlesztésekor a törlesztendő összeget deviza eladási árfolyamon számolja ki. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a deviza eladási árfolyam alkalmazása nem önmagában, hanem amiatt tisztességtelen, mert a bank a kölcsön folyósításakor deviza vételi árfolyamot alkalmazott.
Az I.r. alperes a közte és a felperes között létrejött vállalkozási szerződés alapján építési munkát végzett a felperes tulajdonát képező ingatlanon. Az elkészült mű hibái miatt utóbb a felperes szavatossági igényt érvényesített az I.r. alperessel szemben, keresetét azonban a bíróság a követelés elévülése miatt jogerősen elutasította.
A felperes a felek között 2005. november 25-én létrejött adásvételi szerződés alapján megvásárolta az alperes társasházi lakásingatlanát a közös tulajdonból hozzá tartozó 171/1000 tulajdoni hányaddal együtt. A szerződésben foglaltak szerint az eladó az ingatlant műszakilag és esztétikailag teljes mértékben felújította. A birtokba lépést követően a felperes a lakásban hangszigetelést kívánt készíttetni, a burkolat megbontását követően azonban a falak vizesedését és a padló nedvesedését észlelte.