Polgári ügyek
A jogerős ítélet megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnevét, amikor az MTV műsorában tett kijelentésével olyan hamis látszatot keltett, hogy a felperes a valóságot leplező módon meghamisította a Magyar Rádió gazdasági helyzetére vonatkozó adatokat. A jogsértés miatt elégtételadásra és 500.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte az alperest.
A felperes az alperes megrendelése alapján nyílászárókat gyártott és épített be különféle építési helyszínekre. A mindezek ellenértékeként őt megillető vállalkozói díjból azonban az alperes 1.688.533 forintot nem fizetett meg.
A felek között 2010. március 16-án vállalkozási szerződés jött létre az alperes márkushegyi telephelyén üzemelő központi fűtési kazántelep javítási munkálatainak elvégzésére. A felperesnek a javítási munkát négy ütemben kellett elvégeznie, az alperes pedig a vállalkozói díjat négy részletben, az egyes ütemek teljesítését és a teljesítés igazolását követő számlázás után vállalta megfizetni.
A felek között fővállalkozási szerződés jött létre egy lakóház és egy melléképület kivitelezésére, a szerződést azonban a felek az építési munka teljes befejezését megelőzően megszüntették. Ezt követően a felperes a kivitelezés folytatása érdekében közvetlenül szerződést kötött az alperes korábbi alvállalkozóival, majd megbízta az alperest a kivitelezés irányításával, és megrendelte tőle az építkezéshez szükséges további építőanyag beszerzését is. A kivitelezés befejezését megelőzően azonban az alperes leállította az építkezést, és felmondta a felperessel kötött szerződését.
A felperes és az alperes között létrejött kölcsönszerződésre tekintettel az alperes a felperes részére vételi jogot engedett az ingatlanára. A megállapodás szerint a vételi jogot akkor lehet gyakorolni, ha a kölcsönszerződésben foglalt kötelezettségének az alperes az esedékességkor nem tenne eleget.
A teljesítési határidő lejártát követően az alperes nem fizette meg tartozását.
Az alperes közbeszerzési eljárást írt ki egy minimum 900 férőhelyes kollégiumi épületekből álló infrastruktúra PPP konstrukcióban való megvalósítására.
Az élettársi közös vagyon megosztása iránti perben a bíróságnak két elvi jelentőségű kérdést kellett eldöntenie:
Az ügy különös munkaigényességét az adta, hogy a perben a volt házasfelek 1982-2005-ig fennállott életközössége alatt az eredetileg a férj (I. r. alperes) és édesanyja 1/2-1/2 közös tulajdonát képező házas ingatlanán több szakaszban (1983-ban, 1984-1986-ban, 1994-1996-ban és 2005-ben) végzett hozzáépítésének és értéknövelő beruházásainak jogi következményeit kellett levonni. Az építkezés második szakaszát követően, 1993-ban az I. r.
A KÚRIA
mint felülvizsgálati bíróság
Pfv.21.247/2012/16. szám
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság K.Á. és társa felpereseknek Bank II. rendű alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perében meghozta a következő
V É G Z É S T:
A Kúria az Európai Unió Bírósága gyorsított előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi a következő kérdésekben:
A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény (Hhtv.) 54. § (2) bekezdése szerint az államot megillető halászati jog átengedéséről szóló korábbi határozatok az állami tulajdonú vizeken legkésőbb 2001. január 01-én érvényüket vesztették. A Magyar Államot megillető önálló halászati jog hasznosítására a Tisza-tó területére közzétett pályázati felhívás alapján az I.r. alperes nem a kiírás időpontjában haszonbérlő a II.r. alperessel, hanem a felperessel kötött 15 évi időtartamra szóló haszonbérleti szerződést. A szerződésben a felperes vállalta, hogy a Hhtv. 14.