Polgári ügyek

Az átalánydíjként meghatározott vállalkozói díj utólag nem csökkenthető amiatt, mert a vállalt munka elvégzése a vállalkozó számára az előzetesen tervezettekhez képest kisebb költséget igényelt.
 
A felek között 2009. augusztus 11-én tervezési szerződés jött létre, amelyben a felperes egy hulladékkezelő beruházáshoz kapcsolódó környezetvédelmi felülvizsgálati, tervezési és hatósági engedélyeztetési feladatok elvégzését vállalta. A mindezek ellenértékeként őt megillető tervezői díj összegét átalánydíjként határozták meg.
 

A Ptk. 305/A. § (1) bekezdésének alkalmazása során felismerhető hibának kell tekinteni az ún. nyílt, tehát az egyszerű észleléssel megállapítható hibákat, továbbá azokat a hibákat, amelyeket a jogosultnak a kötelezett tájékoztatása, a szerződéskötés körülményei, illetőleg a dolog életkora, állapota, és használtsági foka alapján egyébként számításba kell vennie, valamint azokat a hibákat is, amelyek fennállása, illetve jelentkezése a ténylegesen ismert, illetve a nyílt hibákra tekintettel a szerződéskötéskor alappal feltételezhető, előrelátható.
 

A felperes jogelődje az M7-es autópálya Zala megyei szakaszának építéséhez szükséges földterületek kisajátításával összefüggő hatósági és peres eljárások során ügyvédként az alperesek jogi képviseletét látta el. Az egyes ügyvédi megbízási szerződésekben az őt a közigazgatási eljárási, illetve a perbeli képviseletért megillető díjat sikerdíjként, a megítélt többletkártalanítási összeg meghatározott százalékában állapították meg.

Nincs akadálya annak, hogy az adóhatóság követelésének harmadik személy javára történt engedményezése esetén az engedményes a kötelezett tartozásaiért a rá vonatkozó anyagi jogi szabályok szerint helytállni köteles (mögöttesen felelős) személytől vele szemben hozott, az adó megfizetésére kötelező közvetlen határozat hiányában is polgári peres eljárásban követelje az adótartozás megfizetését, feltéve, hogy a követelésnek az adóhatóság általi engedményezésére 2005. július 10-ét követően került sor.
 

Rendszeresnek minősül és a járadék-alapba beszámít az a jövedelem is, melyben a károsult évi rendszerességgel, de csak évente egy alkalommal részesült.
 

A nem vagyoni kártérítés megfizetésére irányuló igény jogi jellegének változása a per megindítása, valamint a jogosultnak a per alatt történő elhalálozása, valamint a követelés engedményezése folytán.
 

A társasház-közösség felelősséggel tartozik azért a kárért, amely a közös tulajdonú épületrészekben bekövetkezett rendellenességre visszavezethető ok miatt a külön tulajdonban keletkezik.
 

A megyei jogú város önkormányzata 2009. január 1-től attól függetlenül köteles az ellátás költségeinek viselésére, hogy a megyei jogú város területéről származó gyermekek 2009. január 1. napját megelőzően hozott határozat alapján részesültek-e már ellátásban, vagy arra csak 2009. január 1. napját követően került sor.
 

A felperes és az I. r. alperes házassági életközössége 1997. június 30-án szűnt meg és az I. r. alperes 1998. január 21-én 9.000.000 forintért vásárolta meg azt az ingatlant, amelyet később eladott a IV. r. alperesnek, majd „visszabérelte” tőle. Az alapperben a felperes a keresetében – más igények mellett - annak megállapítását kérte, hogy az ingatlan vételárát az I. r. alperes házastársi közös vagyoni forrásból fizette ki. Erre tekintettel kérte az I. és a IV. r. alperesek közötti adásvételi, valamint bérleti szerződés érvénytelenségének, illetve hatálytalanságának megállapítását.

A perben eljárt bíróságok az I. r. alperes jogelődje, valamint a felperes mint hitelfelvevők (a felperes egyben mint zálogkötelezett) és a II. r. alperes mint hitelnyújtó közötti hitel- és zálogszerződés érvénytelenségét állapították meg a Ptk. 14/B. §, illetve a Ptk. 215. § (1) és (3) bekezdése alapján, mivel az I. r. alperes jogelődje cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt állt az ügyletkötéskor. Az eljárt bíróságok az eredeti állapot helyreállítása körében egyetemlegesen kötelezték a felperest és az I. r.