Polgári ügyek

A külföldi bíróság és a külföldi választottbíróság határozatát törvény, nemzetközi egyezmény vagy viszonosság alapján lehet végrehajtani Magyarországon. A külföldi határozat elismerésének és végrehajtásának feltételei nem azonosak, a külföldi határozat elismerése során a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a külföldi határozat megfelel-e a Vht. 15.§-ában foglaltaknak, azaz lehetőség van-e a végrehajtási lap kibocsátására, a külföldi határozat végrehajtása elrendelhetősége tekintetében azt kell vizsgálnia, hogy a Vht. 13.§-ában foglalt feltételek fennállnak-e.

A hatáskör tágabb értelemben a bírósági utat jelenti, a hatáskör vizsgálata során azt kell eldönteni, hogy milyen jogvita elbírálása tartozik a bíróság elé és milyen ügyekben járnak el más szervek. A bírósági útra tartozó ügyeket törvény állapítja meg. Csak azok az ügyek kerülhetnek az igazságszolgáltatási fórum elé, amelyekről törvény így rendelkezik.

A peres felek (természetes személyek, valamint az érdekkörükbe tartozó vállalkozások) között egy társasház beruházási projekt finanszírozása és megvalósítása kapcsán bonyolult üzleti kapcsolat, adásvételi, beruházás, vállalkozási jogviszonyok jöttek létre, amelyekből igen bonyolult elszámolási helyzet alakult ki. A konkrét per a felperes és a I., II. r.

A felperes a közte és az alperes között 2001. őszén létrejött vállalkozási szerződés alapján elvégezte egy 24 lakásos társasház víz- és szennyvízépítési, csapadékvíz-elvezetési és szerelvényezési munkálatait. Az alperes az építési munka elvégzéséért 3.564.023 forint vállalkozói díjat fizetett a felperes részére.
 

A felek között 2003. december 09-én vállalkozási keretszerződés jött létre, amelyben az alperes vállalta, hogy egyedi megrendelések alapján grafikai, nyomdai, illetve audiovizuális szolgáltatásokat nyújt, és promóciós ajándéktárgyakat szerez be a felperes részére. A szerződésben rögzítették, hogy az eseti megrendelésekben meghatározott vállalkozói díjak összege negyedévenként nem lehet kevesebb 10.000.000 forint + ÁFA-nál, az alperest pedig a folyamatos rendelkezésre állása miatt alapdíjként heti 187.500 forint + ÁFA is megilleti. 2004.

Megbízási díj megfizetése iránti jogvitában előzetes döntéshozatali eljárás és egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangja megvizsgálására az Alkotmánybíróság előtt egyedi normakontroll eljárás kezdeményezése iránti kérelem alaptalansága

A felek 2003. május 23-án egy 143 lakásos társasház közös megépítésében, valamint a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítésében állapodtak meg a beruházás eredményének közös érdekeltségi rendszer keretében történő egymás közötti megosztásával. A beruházás 2005. év elejére befejeződött, a társasházra kiadott használatbavételi engedély 2005. január 17-én jogerőre emelkedett. Az elért eredményből az alperes 2005. augusztus 16-án 100.000.000 forint + ÁFA előleget fizetett a felperes részére.

Az I. r. alperes jogelődje 20.000.000 forint összegű hitelt folyósított egy cégnek, amelynek tartozásáért a felperes ingatlanra vonatkozó jelzálogjog alapításával, a II. r. alperes pedig készfizető kezességi szerződéssel vállalt kötelezettséget. A jelzálogszerződés és a kezesi szerződés megkötésére ugyanazon napon egy közjegyzői okiratban került sor. Az adós helyett a kezes teljesített. A felperes a kezes teljesítésére figyelemmel a jelzálog-jogosulttól a zálogjog törlésére vonatkozó engedély kiadását kérte. Ezt az I. r.

A 2001-ben indult – kiemelt pertárgyértékű – perben az állami tulajdonban álló felperes cég kérte a korábbi ügyvezetője által a képviseletében az alperessel 1996-ban megkötött bérleti, engedményezési, szolgáltatási, kezelési, üzemeltetési, karbantartási, adásvételi, lízing és használati szerződések érvénytelenségének a megállapítását és az azokból eredő elszámolást. Az alperes az ügyben a támadott szerződések teljesítése illetve az azokból eredő egyéb követelései érvényesítésére 700.000.000 forintot meghaladó viszontkeresetet terjesztett elő.

Az ügyész felperes a Ptké. 36/A. §-a alapján előterjesztett keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az I. és II. r. alperesek által a közbeszerzési eljárás megkerülésével kötött eszközbérleti szerződés mint jogszabály megkerülésével kötött szerződés, a Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján semmis.