A házastársi közös vagyon megosztása iránti perben a bíróságoknak – két ingatlan közös tulajdonának megszüntetése és többlethasználati díj elszámolása mellett – arról kellett dönteniük, hogy az életközösség fennállása alatt alapított és a házastársak 50-50 %-os részesedése mellett működő kft. vagyonában az életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig bekövetkezett értékcsökkenésért, amely végül a kft. felszámolásához vezetett, az ügyvezetői tisztséget betöltő házastárs (az alperes) kárfelelőssége mennyiben áll fenn. Az elsőfokú bíróság szerint az alperes a kárért nem felel, mert a a felszámoláshoz a felperes korábbi felelőtlen pénzügyi tevékenysége is hozzájárult. A másodfokú bíróság az alperest az okozott kár megtérítésére kötelezte és azt a vagyonmegosztás körében elszámolta.
A Kúria – a másodfokú bírósággal egyetértve – kimondta, hogy az alperes azzal, hogy a pénzintézettől a kft. nevében felvett 18.000.000 forint hitelt elsikkasztotta, amely miatt büntetőjogi felelősségét is megállapították, majd a kft. felszámolását nem akadályozta meg, ellenkezőleg: azt előidézte, a kft.-nek kárt okozott, és ez eredményezte a kft. vagyonvesztését, ami a felszámoláshoz vezetett, annak ellenére, hogy a felszámolás elrendelésének közvetlen kiváltó oka egy mindössze 100.000 forintos tartozás ki nem egyenlítése volt. Az alperes felróható magatartása vezetett ahhoz, hogy a felperes a házastársi közös vagyon megosztása során az őt megillető jutónál nagyságrendekkel kevesebb értékhez jutna, és ezzel kár érte.
A Kúria helyesnek találta a másodfokú bíróságnak a kár számítására vonatkozó döntését is, amelynek során a bíróság a felszámolási zárómérlegből kiindulva vizsgálta, hogy a tételek közül melyek azok, amelyek az alperes felróható magatartásának hiányában nem szerepeltek volna a tartozások között, illetve a kft. végelszámolással történő megszűnése esetén nem merültek volna fel.
A kft. aktívumai és passzívumai figyelembe vétele során azonban a Kúria nem értett egyet a tagi kölcsönök elszámolásával, nevezetesen, hogy a tagi kölcsön egésze figyelmen kívül hagyható, mert a peres felek egymás közti viszonyában a társaság tartozásait ezen összeggel csökkenteni kell. A Kúria rámutatott, hogy a 20.100.000 forintos tagi kölcsönből csupán annak közös vagyoni részét (7.500.000 forintot) lehet levonásba helyezni a kft.-t terhelő passzívumokból. Ennek következtében kft. vagyonával kapcsolatos elszámolást módosítani kellett, amelynek értelmében az alperes terhére megállapított marasztalási összeget a Kúria leszállította.
Budapest, 2013.július 10.
A Kúria Sajtótitkársága