Polgári ügyek
A peres felek házastársi életközössége 1996. május 13-án megszakadt és a felperes a két leánygyermekükkel elköltözött az alperes kizárólagos tulajdonaként nyilvántartott társasházi közös lakásból. 2000.
Ha a megrendelő a vállalkozó figyelmeztetése ellenére ragaszkodik a szakszerűtlen utasításhoz, a vállalkozó pedig – annak ellenére, hogy a szakképzettsége folytán a károsodás bekövetkezését előre láthatja – a szerződéstől nem áll el, és a szerződés teljesítésből a megrendelőnek kára származik – tényállástól függően – felmerülhet a kármegosztás lehetősége is.
A horvátországi ingatlan tulajdonjogának bejegyzéséhez szükséges jognyilatkozat bírói ítélettel történő pótlására indított perben a magyar bíróságnak nincsen joghatósága. Az említett perben a keresettel érvényesíteni kívánt igény nem dologi jellegű, ezért nem a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. 62/C. § a) pontja, hanem a tvr. 62/C.§ h) pontja zárja ki a magyar bíróság joghatóságát.
Budapest, 2013. november 4.
A Kúria Sajtótitkársága
I. A társasházközösség közgyűlési határozatokkal szabályozott működése folytán a tulajdonostársat ért érdeksérelem orvoslásának a Tht.-ban szabályozott speciális eszköze a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránti kereset. A Pp. 123.§-ára alapított, a társasház jogellenes működésének megállapítására irányuló kereset a Tht. 42.§ (1) bekezdésében előírt 60 napos perindítási határidő megkerülésére adna lehetőséget.
A végrehajtási záradékkal ellátható okiratok alapján közvetlenül végrehajtható követelések az okiratban meghatározott határidő elteltével nem csak esedékessé, egyszersmind végrehajthatóvá is válnak. Az ilyen követelések esetében a végrehajtási jog elévülése akkor kezdődik, amikor a követelés végrehajtási úton való érvényre juttatásának valamennyi feltétele bekövetkezett vagyis – az egyéb feltételek fennállása esetén – a követelésre nézve megállapított teljesítési határidő letelte utáni napon.
Nem szakítja meg az elbirtoklást az olyan esemény, amely az ingatlannal kapcsolatos jogok tekintetében jogszabály rendelkezése alapján eredményez változást; ez ugyanis a jogszabály rendelkezése, nem a bejegyzett tulajdonost megillető rendelkezési jog gyakorlása (ilyen eset például a tulajdonjog törvényes örökléssel történő megszerzése és annak bejegyzése, a kezelő személyének jogszabály rendelkezésén alapuló változása).
A közel öt éve tartó perben igen terjedelmes perirat áttanulmányozása volt szükséges a peres felek közötti szövevényes kölcsönügyletek feltárásához. A tényállás megalapozott megállapítását és az ítéleti döntést nehezítette, hogy a felperes többször változtatta a keresetét, továbbá, hogy a peres felek egymástól jelentősen eltérő törlesztési és kamatszámítási táblázatokat csatoltak. Annak megállapítása, hogy az alperesek a felvett kölcsönösszegekből számos részletben ténylegesen mennyit törlesztettek csak a bizonyítékok bonyolult értékelése alapján volt lehetséges. A törlesztések Ptk.
Választottbírósági kikötés értékelése fogyasztói szerződésekben
A jogról való lemondásnak mindig kifejezettnek, határozottnak kell lennie (Ptk. 207. § (4)). Önmagában abból a körülményből, hogy a felek a szerződés külön pontjában taxatíve felsorolták a rendkívüli felmondás lehetséges okait, nem következik az, hogy a bérbeadó lemondott volna a rendes felmondás lehetőségéről.
A felperes által adott egyoldalú jognyilatkozatra tekintettel az alperes a felek közt korábban folyamatban volt és befejezett ügyben perújítási kérelmet terjesztett elő.
A felperes keresetét – amelyben a jognyilatkozatát tévedés, megtévesztés címén külön perben támadta meg – a jogerős ítélet arra való hivatkozással utasította el, hogy nem álltak fenn a megállapítási kereset Pp. 123. §-ában foglalt feltételei, mert a felperes a kereseti kérelemben foglaltakat a perújítási eljárásban is előterjesztheti.