Polgári ügyek

A II.r. és a III.r. alperesek a felperes magyarországi leányvállalata alkalmazottai voltak. Az I.r. alperesi társaságot beltagként a II.r. alperes alapította.

A felperes magyarországi leányvállalata mint megbízó, és az I.r. alperes mint megbízott között 2000. november 17-én megbízási szerződés jött létre, amely alapján az I.r. alperes játékautomaták értékesítése után jutalékra volt jogosult.

Az I. r. alperes az ügynöki díjakról számlát állított ki, összesen 9.187.500 forint összegben, melyek kifizetésére – a teljesítésigazolások nélkül – sor került.

A Kúria a 2009. évben indult, 39 peres fél közötti, több szerződés, több okból való érvénytelenségének a megállapítása iránti ügyben – nagy terjedelmű és nehezen átlátható iratanyag alapján – hozott határozatot.

Az alperes a tulajdonát képező ingatlan fele részén több lakást, üzlethelyiséget magában foglaló épületet épített, másik fele részén garázsokat és parkolóhelyeket alakított ki. Az alperes az építési munkálatok befejezését megelőzően megkezdte a lakások, üzletek, garázsok tulajdonjogának, a parkolóhelyek használati jogának az értékesítését. Az I.r., II.r., III.r. felperesek 2003. május 12.

Az alperes a jogosultja, míg a felperes 60 %-ban szerzője a „Vakanya tömítésttároló fészekkel” című formatervezési mintaoltalomnak. A felperes keresetében a minta hasznosítása után, mint az alkalmazotti minta megalkotóját megillető 106.194.885 forint díjigényt érvényesített az alperessel szemben. A jogerős ítélet az alperest 4.225.273 forint és annak törvényes mértékű késedelmi kamatai megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A perbeli jogvita tárgyát az elszámolás módja képezte.

A szolgálati találmányi díj és a gyártási, műszaki ismeretek (know-how) felhasználása után járó részesedés megfizetése iránt érvényesített követelések jogalapja különböző. A szolgálati találmány ugyanis annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki. Amennyiben azonban valamely műszaki ismereteket jelentő megoldás létrehozása munkaköri kötelezettség, a dolgozó a munkáltatóval szemben a Ptk. 87. § (2) bekezdése alapján nem érvényesíthet díjigényt. A Ptk. ugyanis az un.

Az ügy egy olyan elvi kérdést vetett fel, amelyben a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) korábban még nem foglalt állást, nevezetesen, hogy mi a biztosítéki célú vételi jog és a dologi hatályú vételi jog egymáshoz való viszonya. Az elvi kérdésben a Kúria úgy foglalt állást, hogy az eredetileg biztosítéki céllal kikötött vételi jog is dologi hatályúvá válik az ingatlannyilvántartási bejegyzéssel (tehát az ingatlan tulajdonosával szemben gyakorolható akkor is, ha az már más személy mint aki a vételi jogot engedte).

A felperes az alperes munkavállalója, köztisztviselője volt, diplomata beosztásban. 2001-ben a korábbi minősítésektől eltérő olyan tartalmú minősítés készült róla, amelyben feladatának ellátására alkalmatlannak minősítették, és amelynek következtében állomáshelyéről visszahívták, ellene fegyelmi eljárást indítottak, majd pedig nyugállományba került. A felperes 2002-től kezdődően munkaügyi és polgári pereket kezdeményezett volt munkáltatója ellen (a munkaügyi perek terjedelmes anyaga a jelen perhez csatolásra került).

A felperes több éve kísérletezett a magyar labdarúgást népszerűsítő kiadványok nyereség reményében történő terjesztésével. A szükséges anyagi forrásokkal azonban csak korlátozottan rendelkezett, tevékenységéhez ezért támogatóként kívánta bevonni a felperest. Erre tekintettel a felek 2010. július 15-én vállalkozási szerződést kötöttek egymással, amelyben az alperes megrendelte a felperestől az általa gyártott és forgalmazott Traubisoda szénsavas üdítőital értékesítéséhez kapcsolódó „Gyűjtsd a nyerő huszast!” nyereményjáték megszervezését és lebonyolítását.

A peres felek házastársi életközössége 1996. május 13-án megszakadt és a felperes a két leánygyermekükkel elköltözött az alperes kizárólagos tulajdonaként nyilvántartott társasházi közös lakásból. 2000.