Polgári ügyek

(az elévülés vizsgálatának és nyugvásának egyes kérdései)

(adatok figyelmetlenségből történő elnézésének és a kijavításukra irányuló kérelem elutasításának értékelése a bírósági jogkörben okozott kárért fennálló felelősség szempontjából)

Az ajándék visszakövetelési ügy különösen bonyolultnak azért minősült, mert a tényállás rendkívül bonyolult és összetett volt: az alperesek ugyanis magának az ajándékozásnak a tényét is vitatták. A tényállás lényege, hogy a felperes az első házasságából származó gyermekei nevére nyitott bankszámlát, de ők teljeskörű meghatalmazást adtak a felperesnek a bankszámlák feletti rendelkezésre. A felperes a számlanyitáskor és a későbbiek folyamán is tetemes összegeket utalt ár a bankszámlára, amelyet az alperesek felhasználtak egy házas ingatlan megvásárlásához.

A 2004-ben házassági bontóperként indult ügyben az I. r. alperes viszontkeresete folytán került sor számos vagyonjogi igény érvényesítésére. Az I. r. alperes a közös ingatlanon fennállott közös tulajdon megszüntetését, a több mint száz tételből álló ingó közös vagyon megosztását, 2004.

A felperes a tulajdonát képező személygépjárművel idegen hibás közúti balesetet szenvedett. A károkozó gépjárműre az alperesnél kötöttek kötelező felelősségbiztosítást. Az elsőfokú eljárás során beszerzett igazságügyi szakértői vélemények szerint a gépkocsi gazdaságosan nem volt javítható. A felperes ezért kártérítés címén a sérülésmentes és a sérült járműnek a káresemény időpontjában fennálló forgalmi értéke különbözetére tarthatott igényt.

A haszonélvezeti jog önállósult dologi jog, amelynek megszüntetésére a jogosult hozzájárulása nélkül a Ptk., illetve más jogszabály nem ad lehetőséget.
Amennyiben a felperes az alperesek között létrejött szerződés színlelt voltára hivatkozik, ezt akkor teheti meg, ha jogi érdeke fűződik az ilyen tartalmú kereset előterjesztéséhez, jogi érdeke pedig akkor van, ha ennek folytán jogot szerezhet, azaz a kereset elvileg alkalmas lehet a tulajdonszerzésre.

A Kúria a fenti számú felülvizsgálati ügyben meghozott határozata szerint a végrehajtási igényperben a felperes nem hivatkozhat a lefoglalt vagyontárgy végrehajtási értékesítését megakadályozó jogára abban az esetben, ha megvásárolta a végrehajtás alá vont ingatlant, azonban nem történt meg tulajdonjogának bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba, és a bejegyzésre vonatkozó igénye elévült.

A Kúria a fenti számú felülvizsgálati ügyben meghozott határozatában abban foglalt állást, hogy az igénykereset mely időpontig indítható meg alappal, és az aki, egyébként igénykereset megindítására jogosult (vagy jogosult lett volna) a végrehajtást kérővel szemben felléphet-e a jogalap nélküli gazdagodás megtérítése iránti igénnyel.

Az I.r. felperes a végleges keresetében az alperes bankgaranciát lehívó 2011. január 19-én kelt nyilatkozata jogellenességének, érvénytelenségének megállapítását és az eredeti állapot helyreállítását kérte, akként, hogy a lehívott 3.951.000 eurót az alperes Budapest Főváros Önkormányzata a banknak fizesse vissza. A  II.r., és a   III.r. felperes ezzel szemben arra kérték kötelezni az alperest, hogy a megelőzően említett pénzösszeget részükre fizesse meg, elsődlegesen jogalap nélküli gazdagodás, másodlagosan szerződésszegéssel okozott kártérítés címén.

A felek közötti elszámolás kérdése, ha az egyik fél nem tesz eleget az adatszolgáltatási kötelezettségének.

A peres felek között 2002. augusztus 01. napján kereskedelmi ügynöki tevékenység ellátására szerződés jött létre. A felperest 300.000 forint összgű havi díj, továbbá a listaár feletti árbevétel képződése esetén ennek különböző költséggel csökkentett összegére jutalék illette meg. A szerződést az alperes 2005. március 15. napjára felmondta. A felek között a felperesi jutalékigénnyel kapcsolatos elszámolás nem történt meg.