Közlemények kúriai döntésekről (archív tartalom)

A Sztrájktörvény rendelkezéseiből megalapozottan nem vonható le olyan következtetés, hogy e törvényben szabályozott két önálló, egymástól független két eljárás közül bármelyik a másik eljárás előfeltételét képezné.

Közvetett állami tulajdonban álló mobilszolgáltató cég a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság frekvencia pályázatán nem indulhatott.

A felek között fővállalkozási szerződés jött létre egy lakóház és egy melléképület kivitelezésére, a szerződést azonban a felek az építési munka teljes befejezését megelőzően megszüntették.

A terheltek a II. világháborúban 1942 őszén az akkori Szovjetunió (ma: Ukrajna) területén Lemberg (ma: Lvov) városában a megszálló magyar hadsereg katonái voltak.

A vámhatóság elévülésre alapítottan rendelkezett az ügyféli követelés törléséről, és mivel a felperes vitatta e rendelkezés jogszerűségét, az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kellett az elévülést szabályozó, alkalmazandó jogszabályokban foglalt feltételek teljesültségét.  

Az adóhatóság határozatában a felperes terhére adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel.

Az adóhatóság (alperes) határozatában az egyéni vállalkozó (adózó) terhére 14.725.096 Ft adókülönbözetet írt elő, 7.354.956 Ft adóbírságot szabott ki, 6.248.234 Ft késedelmi pótlékot számított fel. Az alperes eljárása során az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII.

Az adóhatóság (alperes) fizetési meghagyásában kötelezte a felperest - vagyoni értékű jog megszerzése után - 1.606.311 Ft illeték megfizetésére.

A felperes és az alperes között létrejött kölcsönszerződésre tekintettel az alperes a felperes részére vételi jogot engedett az ingatlanára.

Az alperes közbeszerzési eljárást írt ki egy minimum 900 férőhelyes kollégiumi épületekből álló infrastruktúra PPP konstrukcióban való megvalósítására.