Az adóhatóság határozatában a felperes terhére adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel. A másodfokú adóhatóság (alperes) megsemmisítette az első fokú határozat adóbírságra vonatkozó részét és e körben új eljárást rendelt el, ezt meghaladóan az első fokú határozatot helyben hagyta.
Az első fokú adóhatóság az új eljárás eredményeként hozott határozatában ismét kötelezte a felperest adóbírság megfizetésére, és az alperes ezt a határozatot helybenhagyta.
A felperes mindkét alperesi határozat kapcsán bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében hatályon kívül helyezte az adóbírságot kiszabó másodfokú jogerős adóhatósági határozatot, és új eljárást rendelt el.
Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az első fokon eljárt bíróságot új eljárásra kötelezte. Jogi álláspontja a következő volt:
Az adóbírság az adózás rendjéről szóló 2003.évi XCII. törvény (Art.) VIII. fejezete értelmében – adóhiányhoz kapcsolódó - jogkövetkezmény, ezért az adóbírság jogszerűsége, illetve jogszerűtlensége tárgyában való döntéshozatalt meg kell előznie az adóhiány jogerős előírásának, illetve az adóhiány tárgyában hozott alperesi határozat bírósági felülvizsgálatának. Ha az adóhiány megállapítására és az adóbírság kiszabására nem egy határozatban kerül sor, akkor az adóbírság tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata során nincs törvényes lehetőség arra, hogy az adóhatóság vagy a bíróság az adóhiány jogalapját érintő kérdésekben, vagy az adóhiány előírása során elkövetett eljárási jogszabálysértések tekintetében vizsgálódjon, illetve döntsön. A bíróság mindig csak a konkrét keresettel támadott másodfokú jogerős adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálatát végezheti el az Art.143.§.(1) bekezdése, a polgári perrendtartásról szóló 1952.évi III. törvény (Pp.) 339.§ (1) bekezdése, (2) bekezdés g) pontja értelmében.
Adóhiány esetén az adóbírság fizetésre kötelezés a fő szabály, és az adóhiány mértéke az adóhiány 50%-a. (Art.170.§ (1) bekezdése) Az adóbírság kiszabásánál az adóhatóság, amely köteles méltányosan eljárni, kizárólag azokat a tényeket, körülményeket veheti figyelembe, amelyek kivételes méltánylást érdemlő körülménynek minősíthetők, így különösen az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, az adózó jogellenes magatartásának, tevékenységének vagy mulasztásának súlyát és gyakoriságát. Az adókülönbözet, illetve adóhiány megállapításával kapcsolatos szakértői, adóellenőri tevékenységet vitató, továbbá adófolyószámlával kapcsolatos felperesi érvelés ezért az adóbírságot vitató keresetet nem alapozhatja meg.
Az adóbírság kapcsán a bíróság csak azt vizsgálhatja, hogy megállapítható-e vagy sem felperes javára szóló kivételes méltánylást érdemlő körülmény illetve az alperes e körben hozott döntése megfelel-e vagy sem az Art. 1.§ (2) bekezdésében, 171.§ (1) bekezdésében, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 72.§ (1) bekezdés ea), eb), ec) pontjaiban, a Pp. 339/B.§-ában foglalt törvényi követelményeknek.
Budapest, 2013. február 19.
A Kúria Sajtótitkársága