A vámhatóság elévülésre alapítottan rendelkezett az ügyféli követelés törléséről, és mivel a felperes vitatta e rendelkezés jogszerűségét, az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kellett az elévülést szabályozó, alkalmazandó jogszabályokban foglalt feltételek teljesültségét.
Az elsőfokú bíróság egyet értett az alperessel abban, amely megállapítást az alperes a felülvizsgálati kérelmében nem vitatta, hogy a határozatok meghozatala időpontjában a vámhatóságnak a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény /a továbbiakban: Vtv./ 75.§ /1/ bekezdésének az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 130.§-ával megállapított, 2007. november 21-től hatályos b.) pontját kellett alkalmaznia.
A Vtv. 75.§ /1/ bekezdésének b. pont ba.) és bb.) alpontjaiban foglaltak szerint az öt éves elévülési idő az ügyfélnek a visszajáró túlfizetés, illetve vámbiztosíték összegéről szóló, hitelt érdemlő tájékoztatásától számítódik. A vámhatóságnak ahhoz tehát, hogy elévülésre alapítottan rendelkezzen, teljesítenie kellett a „hitelt érdemlő tájékoztatás” törvényi követelményét.
Az elsőfokú bíróság a tájékoztatás körében értékelte a közigazgatási eljárás kapcsolódó anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványaikat, ily módon a bizonyítékokat a Pp. 206.§-ának /1/ bekezdése alapján a maguk összességében értékelte, és meggyőződése szerint bírálva állapította meg, hogy a „hitelt érdemlő tájékoztatás”, amely az ügyben a vámhatóság részéről számlaegyenleg megküldése a felperesnek, nem bizonyított.
A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275.§-ának /1/ bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye. Jogszabálysértést a megállapított tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése megalapozhat, ilyen jogsértést azonban a felülvizsgálati kérelem alapján, a tájékoztatás körében az elsőfokú bíróságnak a bizonyítékok értékelése alapján történt megállapítására vonatkozóan, a Kúria nem állapított meg.
A Vtv. 75.§ /1/ bekezdésének b.) pontjában foglalt „hitelt érdemlő tájékoztatás” hiánya azt jelenti, hogy e törvényhelyet a vámhatóság a reá vonatkozóan előírt tényállási elem teljesítése nélkül, ezért jogsértő módon alkalmazta, elévülési időtartamot számolt anélkül, hogy az elévülés kezdő időpontjának törvényben meghatározott eljárási cselekményét teljesítette volna. A Kúria álláspontja szerint annak a törvényben előírt eljárási cselekménynek („hitelt érdemlő tájékoztatás”) a megtörténte nem bizonyított a hatóság részéről, amely lehetővé tenné az elévülésről rendelkező jogszabályoknak a felperesi tényekkel, adatokkal, körülményekkel való ütköztetését, azaz az elévülés jogintézményének alkalmazását, ezért az egyenlegközlő tartalmának érdemi értékelése, és további jogértelmezés nem végezhető el. Jogsértő módon meghatározott elévülésre jogkövetkezmény /ügyféli követelés törlése/ nem alapítható, ezért az elsőfokú bíróság a felülvizsgálni kért határozatok hatályon kívül helyezéséről jogszerűen rendelkezett. Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján ekörben hatályában fenntartotta /Kfv.V.35.660/2011/6./.
Budapest, 2013. február 19.
A Kúria Sajtótitkársága