A felperes jogelődje az M7-es autópálya Zala megyei szakaszának építéséhez szükséges földterületek kisajátításával összefüggő hatósági és peres eljárások során ügyvédként az alperesek jogi képviseletét látta el. Az egyes ügyvédi megbízási szerződésekben az őt a közigazgatási eljárási, illetve a perbeli képviseletért megillető díjat sikerdíjként, a megítélt többletkártalanítási összeg meghatározott százalékában állapították meg. A kártalanítási összeg felemelése iránt folyamatban volt per során azonban az ügyvédi megbízások megszűntek, a felperes jogelődje ugyanis a megbízási díj összegére vonatkozó megállapodás számára kedvezőbb módosítását kezdeményezte, az alperesek pedig ehhez nem járultak hozzá. A per további szakaszában ezért az alperesek egy része személyesen járt el, más alpereseket pedig új jogi képviselő képviselt. A per a jelen ügy alperesei számára kedvező eredménnyel zárult.
A felperes a jelen perben a megítélt többletkártalanítási összeg után arányos sikerdíj fizetésére kérte az alpereseket kötelezni. Arra hivatkozott, hogy az előzményi per eredményes befejezése, a kártalanítási összeg felemelése alapvetően az általa kifejtett ügyvédi munka következménye volt.
Az elsőfokú bíróság többször megismételt eljárásban rendkívül terjedelmes bizonyítási eljárás lefolytatása után arra a következtetésre jutott, hogy a felperest sikerdíj nem illeti meg, az ügyvédi képviseletet ugyanis jogelődje nem az előzményi per teljes egésze során látta el, és így az eredményt sem ő érte el. A felperes helyesen csupán a jogelődje által elvégzett tevékenységgel, az ügy jellegével és az eset egyéb körülményével arányban álló munkadíjra tarthat igényt.
Az arányos munkadíj összegét az elsőfokú bíróság mérlegeléssel határozta meg, és az alpereseket ennek megfizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság a VIII.r. és XVII.r. alperest terhelő marasztalás összegét leszállította, egyebekben az elsőfokú ítéletet – egyetértve annak indokaival – helybenhagyta.
A felperes felülvizsgálati kérelme alapján megindult felülvizsgálati eljárás során a Kúria megállapította, hogy a felperes – miután a jogelődje részére adott ügyvédi megbízások az előzményi per folyamán a saját kezdeményezése alapján megszűntek, és így a perbeli képviseletet csupán az eljárás első szakaszában látta el – sikerdíj fizetésére nem tarthat igényt. Nem követelheti – erre vonatkozó szerződéses kikötés hiányában – a felperes a ténylegesen kifejtett tevékenységnek, az ügy jellegének és az eset összes körülményeinek megfelelő mértékű, arányos munkadíj megfizetését sem. Az alpereseket terhelő marasztalás összegének felemelésére ezért nem kerülhetett sor. Erre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Budapest, 2013.október 3.
A Kúria Sajtótitkársága