Nincs akadálya annak, hogy az adóhatóság követelésének harmadik személy javára történt engedményezése esetén az engedményes a kötelezett tartozásaiért a rá vonatkozó anyagi jogi szabályok szerint helytállni köteles (mögöttesen felelős) személytől vele szemben hozott, az adó megfizetésére kötelező közvetlen határozat hiányában is polgári peres eljárásban követelje az adótartozás megfizetését, feltéve, hogy a követelésnek az adóhatóság általi engedményezésére 2005. július 10-ét követően került sor.
Az alperesek egy időközben felszámolás folytán megszűnt közkereseti társaság tagjai voltak. A Kkt. működése során keletkezett, ki nem egyenlített adótartozást az adóhatóság a felperesre engedményezte. A felperes megkísérelte a követelést a felszámolási eljárás során a Kkt.-val szemben érvényesíteni, ez azonban nem vezetett eredményre. A mindezeket követően megindult perben a bíróság jogerős ítéletével az alpereseket – mögöttes felelősségükre tekintettel – a Kkt. tartozásának a felperes részére történő megfizetésére kötelezte.
Az alperesek felülvizsgálati kérelme folytán megindult felülvizsgálati eljárásban a Kúriának abban az elvi kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes a Kkt. tartozásaiért mögöttesen felelős alperesekkel szemben – őket közvetlenül kötelező adóhatósági határozat hiányában – engedményesként polgári perben érvényesítheti-e követelését.
A felmerült elvi kérdésben a Kúria álláspontja a következő:
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 35. § (2) bekezdés f) pontja kimondja, hogy amennyiben a gazdasági társaság adózó az adót nem fizeti meg, és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető a helytállni köteles tag, a rá vonatkozó jogszabály alapján. Az ilyen határozat hiánya azonban az Art. 35. § (3) bekezdése értelmében nem zárja ki a követelés peres vagy nem peres eljárásban történő érvényesítését azzal, hogy engedményezett követelés esetén a követelés érvényesítésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a behajtásra jogosult szervezet a követelést 2005. július 10-ét követően engedményezte.
Az adóhatóság az Art. 177/A. §-ában meghatározott feltételek szerint a Ptk-nak az engedményezésre vonatkozó szabályai megfelelő alkalmazásával jogosult a követeléseit engedményezni. A közkereseti társaság kötelezettségeiért pedig a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 55. § (1) és (2) bekezdése, 56. § (1) bekezdése és 90. § (1) bekezdése értelmében a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.
Mindezekre tekintettel – miután a perbeli engedményezésre 2007. október 17-én, tehát 2005. július 10-ét követően került sor – nem volt törvényes akadálya annak, hogy a felperes az adóhatóságtól engedményezéssel megszerzett követelését az alperesekkel szemben polgári perben érvényesítse. Ezt nem zárta ki az sem, hogy az adóhatóság előzőleg az alperesekkel szemben nem hozott az adó megfizetésére kötelező külön határozatot.
A kifejtettek értelmében a Kúria az alpereseket marasztaló jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Budapest, 2013. október 03.
A Kúria sajtótitkársága