Büntető ügyek

T Á J É K O Z T A T Ó a Bfv.I.1.800/2015/8. számú jelentős döntésről: A bűnszervezetnek nem törvényi kritériuma a hierarchikus kapcsolat, az elkövetés megállapítása tényből vont következtetés eredménye

Az eljárt bíróságok az I. rendű terhelt bűnösségét társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében [1978. évi IV. törvény 282/A. § (1) bekezdés IV. fordulat, (3) bekezdés] állapították meg és őt, mint bűnszervezetben elkövetőt tizenegy év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és a közügyektől tíz év eltiltásra ítélték azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható.

Tovább (T Á J É K O Z T A T Ó a Bfv.I.1.800/2015/8. számú jelentős döntésről: A bűnszervezetnek nem törvényi kritériuma a hierarchikus kapcsolat, az elkövetés megállapítása tényből vont következtetés eredménye)

T Á J É K O Z T A T Ó a Bhar.III.2.003/2015/3. számú jelentős határozatról: Az indíték nem tartozik a Be. 75. § (1) bekezdésében előírt, a büntető és büntetőeljárási jogszabályok alkalmazásában jogilag releváns tények körébe

I. A vádlottat a törvényszék a 2015. január 26-án kelt ítéletével a Btk. 160. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) és d) pontjai szerint minősülő emberölés bűntette és a Btk. 366. § (1) bekezdés b) pontja szerint minősülő kifosztás bűntette miatt halmazati büntetésül 20 évi-fegyházban végrehajtandó-szabadságvesztésre és 10 évi közügyektől eltiltásra ítélte, egyben megállapította, hogy a vádlott legkorábban a szabadságvesztés 2/3-ának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

Tovább (T Á J É K O Z T A T Ó a Bhar.III.2.003/2015/3. számú jelentős határozatról: Az indíték nem tartozik a Be. 75. § (1) bekezdésében előírt, a büntető és büntetőeljárási jogszabályok alkalmazásában jogilag releváns tények körébe)

T Á J É K O Z T A T Ó a Bhar.I.1.848/2015/7. számú jelentős döntésről: védő nélkül kihallgatott gyanúsított vallomásának felhasználhatósága

A törvényszék a vádlottat felbujtóként elkövetett emberölés bűntettének kísérletében [1978. évi IV. törvény 166. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont] mondta ki bűnösnek, bizonyítási eszközként felhasználva a bűncselekmény elkövetése után elmebeteggé vált tettes gyanúsítottként tett vallomását. Az ítélőtábla – részbizonyítás felvételét követően – az elsőfokú határozatot megváltoztatva a vádlottat bizonyítottság hiányában felmentette, mert e bizonyítékot elégtelennek találta a vádlott bűnösségének megállapításához.

Tovább (T Á J É K O Z T A T Ó a Bhar.I.1.848/2015/7. számú jelentős döntésről: védő nélkül kihallgatott gyanúsított vallomásának felhasználhatósága)

TÁJÉKOZTATÓ a Bfv.I.1.882/2015/10. számú jelentős döntésről: Felülvizsgálati eljárásban a védő kizárólag a saját védence érdekében hivatkozhat eljárási szabálysértésre

Az eljárt bíróságok a II. rendű terhelt bűnösségét 4 rendbeli felbujtóként – 2 esetben folytatólagosan – elkövetett csalás bűntettében [Btk. 373. § (1) bekezdés, (2) bekezdés ba), bc) pontjára figyelemmel, 2 esetben a (4) bekezdés b) pont, 2 esetben az (5) bekezdés b) pont], 7 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. § (1) bekezdés c) pont] és 7 rendbeli felbujtóként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében [Btk. 345. §] állapították meg. Ezért vele szemben egy év hat hónap börtönbüntetést és a közügyektől két év eltiltást szabtak ki.

Tovább (TÁJÉKOZTATÓ a Bfv.I.1.882/2015/10. számú jelentős döntésről: Felülvizsgálati eljárásban a védő kizárólag a saját védence érdekében hivatkozhat eljárási szabálysértésre)

TÁJÉKOZTATÓ a Bfv.I.1.773/2015/5. számú jelentős döntésről: A büntetőügy terheltje sem a hamis tanúzás, sem a közokirat-hamisítás bűntettét nem követi el, ha a perben hamis okiratot szolgáltat, és ennek alapján a bíróság ítéletébe hamis adatok kerülnek

Az eljárt bíróságok az I. rendű terhelt bűnösségét a Btk. 370. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b), c) pont, (3) bekezdés ba) pontja szerint minősülő lopás bűntettében, valamint a Btk. 342. § (1) bekezdés c) pontja szerint minősülő közokirat-hamisítás bűntettében állapították meg, és ezért őt halmazati büntetésül egy év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és a közügyektől két év eltiltásra ítélték.

Tovább (TÁJÉKOZTATÓ a Bfv.I.1.773/2015/5. számú jelentős döntésről: A büntetőügy terheltje sem a hamis tanúzás, sem a közokirat-hamisítás bűntettét nem követi el, ha a perben hamis okiratot szolgáltat, és ennek alapján a bíróság ítéletébe hamis adatok kerülnek)

Tájékoztató a Bfv.I.1.751/2015/6. számú elvi döntésről: a hamis tanúzás bűntettét valósítja meg az ügyvéd, ha a korábbi megbízója az általa átadott hamis okirattal igazolja, hogy a megbízó nevében a jogorvoslati indítványt a bírósághoz benyújtotta

Az eljárt bíróságok a terhelt bűnösségét hamis magánokirat felhasználása vétségében [Btk. 345. §] állapították meg, és ezért őt kétszáz napi tétel pénzbüntetésre ítélték, az egy napi tétel összegét ezer forintban állapítva meg. A terheltet ugyanakkor az ellene hamis tanúzás bűntette [Btk. 272. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c) pont, (5) bekezdés] vádja alól felmentették.

Tovább (Tájékoztató a Bfv.I.1.751/2015/6. számú elvi döntésről: a hamis tanúzás bűntettét valósítja meg az ügyvéd, ha a korábbi megbízója az általa átadott hamis okirattal igazolja, hogy a megbízó nevében a jogorvoslati indítványt a bírósághoz benyújtotta)

Tájékoztató a Bfv.II.1.564/2015/7. számú elvi döntésről: A tárgyaláson történő, szóbeli idézés szabályszerű tartalma. A szóbeli idézés megengedhetetlenül homályos tartalmú, ha az mindössze „törvényes figyelmeztetés” gyanánt kerül jegyzőkönyvezésre.

I. A városi bíróság a terheltet bűnösnek mondta ki a terhére rótt bűncselekményben, és vele szemben büntetést szabott ki. A másodfokon eljárt törvényszék az elsőfokú ítéletét részben megváltoztatta, egyebekben helybenhagyta.

II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen az I. rendű terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt – egyebek között – a másodfokú tárgyalás távollétében megtartása miatt.

III. A Kúria azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati indítvány alapos.

IV. A határozat elvi tartalma:

Tovább (Tájékoztató a Bfv.II.1.564/2015/7. számú elvi döntésről: A tárgyaláson történő, szóbeli idézés szabályszerű tartalma. A szóbeli idézés megengedhetetlenül homályos tartalmú, ha az mindössze „törvényes figyelmeztetés” gyanánt kerül jegyzőkönyvezésre.)

Tájékoztató a Bfv.II.1.1348/2015/6. számú elvi határozatról: a gyalogos-átkelőhelyen kerékpárjával áthajtó sértett magatartásának az értékelése

I. A járásbíróság a terheltet bűnösnek mondta ki halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségében [1978. évi IV. törvény (korábbi Btk.) 187. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont]. Ezért őt 1 év – végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett – fogházbüntetésre és 2 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Egyúttal előzetes mentesítésben részesítette.

A védelmi fellebbezések alapján eljáró törvényszék, mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Tovább (Tájékoztató a Bfv.II.1.1348/2015/6. számú elvi határozatról: a gyalogos-átkelőhelyen kerékpárjával áthajtó sértett magatartásának az értékelése)

TÁJÉKOZTATÓ a Bhar.I.1951/2015/3. sz. elvi döntésről: a vezényelt szolgálatot ellátó büntetés-végrehajtási biztonsági főfelügyelővel szemben használt tekintélysértő kifejezés megalapozza a szolgálati tekintély megsértése bűntettének megállapítását

A volt büntetés-végrehajtási százados vádlottat a törvényszék katonai tanácsa a szolgálati tekintély megsértésének bűntette [Btk. 447. § (1) bekezdés b) pont, (2) bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette.

Tovább (TÁJÉKOZTATÓ a Bhar.I.1951/2015/3. sz. elvi döntésről: a vezényelt szolgálatot ellátó büntetés-végrehajtási biztonsági főfelügyelővel szemben használt tekintélysértő kifejezés megalapozza a szolgálati tekintély megsértése bűntettének megállapítását)

TÁJÉKOZTATÓ a Bfv.III.1986/2015/4. sz. elvi döntésről: a terheltnek a másodfokú bíróság nyilvános ülésére való idézése nem szabályszerű, ha azt nem a terhelt vagy más jogosult átvevő vette át és a terhelt idézése nem az utoljára közölt címéről történt

A terhelt a nyomozás során és az első tárgyaláson C. városban található lakcímet jelentett be tartózkodási helyeként. A második tárgyalási napon bejelentette, hogy e lakcíme megszűnt, és új címét Cs. községben jelölte meg.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a terhelt személyi adatai között, lakcímeként a terhelt korábbi, C. városban lévő lakóhelyét tüntette fel, és a másodfokú bíróság is e címről idézte a nyilvános ülésre.

Tovább (TÁJÉKOZTATÓ a Bfv.III.1986/2015/4. sz. elvi döntésről: a terheltnek a másodfokú bíróság nyilvános ülésére való idézése nem szabályszerű, ha azt nem a terhelt vagy más jogosult átvevő vette át és a terhelt idézése nem az utoljára közölt címéről történt)

Feliratkozás a következőre: Büntető ügyek