Büntető ügyek

Felülvizsgálati eljárásban az indokolási kötelezettség megsértése a másodfokú bíróság jogerős ügydöntő határozata alapján bírálandó el. A költségvetési csalás kontraktuális kötelezettség megszegésével is elkövethető.

Ha a bíróság az elbíráláskor hatályos büntetőtörvényt alkalmazza, annak minden, a terheltre releváns rendelkezését alkalmaznia kell; ha pedig az elbírálás időpontjában hatályos eljárási rendelkezések ezt írják elő, az ügyben a katonai büntetőeljárás szabályait kell alkalmazni.

A hatásköri szabályok és az indokolási kötelezettség megsértése folytán hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés valósul meg, ha a Büntető Törvénykönyv időbeli hatályának téves értelmezése folytán a járásbíróság törvényszék hatáskörébe tartozó ügyet bírál el.

ÁFA adónemre elkövetett adócsalás esetén a bűncselekmény tettese az, aki az adókötelezettség szempontjából jelentős tény valótlan előadásával, elhallgatásával vagy más magatartással a hatóságot adóbevétel csökkentését eredményezően megtéveszti.
A cselekmény bűnsegéde, aki a megtévesztésre szolgáló valótlan tartalmú számlákat az adóbevallást elkészítő számára rendelkezésre bocsátja.

A jogerős határozatot hozó büntetés-végrehajtási bíró illetékes a Bv.törvény 52-70. § szerinti tárgykörben hozott határozatának korrigálására, ha nem a törvénynek megfelelően rendelkezett.

A részesség, így a bűnsegély is, járulékos elkövetés, amely tettesi alapcselekményt feltételez. A járulékosság azt is jelenti, hogy a részes felelőssége a tettesi alapcselekményhez igazodik: a részes általában azonos bűncselekményért, ritkábban (excessus mandati esetén) enyhébb bűncselekményért felel, mint a tettes.

I. Az ítélőtábla elutasította a vádlottak védői által az előzetes letartóztatás megszüntetése és nyomkövető technikai eszközzel ellenőrzött házi őrizet elrendelése érdekében előterjesztett indítványokat. Az ítélőtábla végzésének indokai szerint a vádlottakkal szemben a 2016. április 4-én nem jogerősen kiszabott 6 év 6 hónap, illetve 5 év 6 hónap, egyaránt börtönben végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása, illetőleg az előzetes letartóztatás nem jogerős ítélet meghozatala utáni elrendelése óta a helyzet változatlan: a szabadságvesztések tartama a szökés, elrejtőzés veszélyére [Be. 327.

Nem valósul meg hamis vád, ha az elkövető a „jogszerűen” megvádoltnak valótlanul tulajdonít olyan részcselekményt, amely akár minősített esetként, akár valódi alaki halmazatként önállóan is büntetendő lenne, de amely az adott esetben a megvádolt által valóban elkövetett bűncselekménnyel egységesen került elkövetésre.

I. Az első fokon eljárt törvényszék az I. rendű terheltet 2 rendbeli sikkasztás bűntettében, 1 rendbeli csalás bűntettében, 1 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében, és 1 rendbeli magánokirat-hamisítás vétségében, míg a II. rendű terheltet 2 rendbeli sikkasztás bűntettében, 1 rendbeli csalás bűntettében, és 1 rendbeli magánokirat-hamisítás vétségében mondta ki bűnösnek. Ezért az I. rendű terheltet 8 év börtönbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra, a II. rendű terheltet 7 év börtönbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte.

Nem tekinthető a Be. 373. § (1) bekezdés II. d) vagy f) pontjában meghatározott eljárási szabálysértésnek, ha az eljáró bíró a védett tanúk kihallgatásának idejére a terheltet a tárgyalóteremből eltávolítja, akkor sem, ha erről nem alakszerű pervezető végzésben határoz, hanem a bírói intézkedést a jegyzőkönyvben rögzít.