Büntető ügyek

Az eljárt bíróságok a terhelt bűnösségét a Btk. 373. § (1) és (2) bekezdés ba) pont, bc) pontjai szerint minősülő csalás bűntettében, és a Btk. 345. §-a szerint minősülő folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében állapították meg. Ezért őt halmazati büntetésül három év szabadságvesztésre, és a közügyektől négy év eltiltásra ítélték.

Nem állapítható meg az indokolási kötelezettség felülvizsgálati eljárásra okot adó megsértése, ha az ügydöntő határozatokból kitűnik az eljárt bíróságoknak a tényállás megállapításával összefüggő tényfeltáró és értékelő tevékenysége, valamint az, hogy az érdemi döntésben kifejeződő jogi álláspontját – a bűnösséggel, a minősítéssel, a büntetéssel vagy intézkedéssel kapcsolatban – mire alapozta.

Az indokolási kötelezettség megsértésére történt hivatkozás nem alapos.

Az eljárt bíróságok a rendőr főtörzszászlós felelősségét az 1978. évi IV. törvény 348. § (1) bekezdésében meghatározott szolgálatban kötelességszegés vétségében mondták ki.

Az első fokon eljárt katonai tanács a büntetés-végrehajtási őröket az 1978. évi IV. törvény 348. § (1) bekezdésében meghatározott, de a (2) bekezdésre figyelemmel a (4) bekezdés szerint minősülő szolgálatban gondatlanságból elkövetett kötelességszegés vétségében találta bűnösnek, míg az ítélőtábla katonai tanácsa a vádlottakat felmentette. A harmadfokú bírósági eljárást lefolytató Kúria a másodfokú bírósággal értett egyet: az irányadó tényállás alapján nem bizonyított, hogy a vádlottak követtek-e el olyan szintű mulasztást, amely az állandó bírói gyakorlat alapján alapot adhat az 1978.

A törvényszék a 2013. november 13-án kelt ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében [korábbi Btk. 319. § (1) bekezdés és (3) bekezdés b) pont], és ezért 1 évi börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette, és a terheltet előzetes mentesítésben részesítette. Ugyanakkor az I. rendű terheltet az ellene bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntettének kísérlete [korábbi Btk. 319.

I. A járásbíróság a tárgyalás mellőzésével meghozott végzésével a fiatalkorú terheltet bűnösnek mondta ki garázdaság vétségében [1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 271. § (1) bekezdés] és testi sértés vétségében [korábbi Btk. 170. § (1) bekezdés]. Ezért vele szemben – halmazati büntetésül – 80 óra könnyű fizikai munkakörben végzendő közérdekű munka büntetést szabott ki. Figyelmeztetett továbbá a közérdekű munka esetleges szabadságvesztésre történő átváltoztatására.
A fiatalkorúak bíróságaként eljáró járásbíróság határozatát bírósági titkár hozta meg.

I. A törvényszék III. rendű terheltet folytatólagosan és társtettesként elkövetett csalás bűntette [1978. évi IV. törvény 318. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és c) pont, (6) bekezdés b) pont] miatt 2 év 4 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A másodfokon eljárt ítélőtábla a terheltet illetően mellőzte a rendelkező részben szükségtelenül megjelölt – a társtettességre és a folytatólagos elkövetésre utaló – törvényhelyeket, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

Az eljárt bíróságok a terhelt bűnösségét a Btk. 305. § a) pontjába ütköző hivatali visszaélés bűntettében állapították meg, ezért őt egy év – végrehajtásában kettő év próbaidőre felfüggesztett – börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélték.

A terheltet – több társával együtt – a Legfelsőbb Bíróság az 1966. december 30-án meghozott ítéletével fegyveres összeesküvés kezdeményezése és vezetése bűntette [1961. évi V. törvény 116. § (3) bek.] és közveszélyt előidéző módon elkövetett rombolás bűntette [1961. évi V. törvény 125. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont] miatt halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. A főbüntetést 1967. február 17. napján végrehajtották.

I. A törvényszék a 2013. december 23. napján kihirdetett ítéletével a XX. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében [1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 310. § (1) és (4) bekezdés – tényállás I/a-e. pont] és bűnsegédként elkövetett adócsalás bűntettében [korábbi Btk. 310. § (1) és (4) bekezdés – tényállás II. pont]. Ezért őt – halmazati büntetésül – 2 év 10 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá a II. rendű és a XVI.