I. A járásbíróság a terheltet bűnösnek mondta ki halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségében [1978. évi IV. törvény (korábbi Btk.) 187. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont]. Ezért őt 1 év – végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett – fogházbüntetésre és 2 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Egyúttal előzetes mentesítésben részesítette.
A védelmi fellebbezések alapján eljáró törvényszék, mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
II. Az első-, és másodfokú ítélet ellen a terhelt meghatalmazott védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt okból arra hivatkozással, hogy a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor.
A Kúria a 2016. február 18-án tartott nyilvános ülésen meghozott ítéletében a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a járásbíróság ítéletét és a törvényszék mint másodfokú bíróság végzését megváltoztatta: terheltet az ellene halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége [korábbi Btk. 187.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont] miatt emelt vád alól – bűncselekmény hiányában – felmentette.
III. 1. A felülvizsgálat során irányadó tényállás lényege szerint a terhelt 2012. január 2-án hajnali 04.20 órakor V. lakott területén belül a főúton M. felől B. irányába vezette a tulajdonát képező személygépkocsit. A baleset helyszíne 5 forgalmi sávból (az ellentétes irányú forgalom számára 3+2 sávból) álló útszakasz, a forgalmi sávok 3,5 m szélesek. A sértett, kerékpárját hajtva, a gyalogos átkelőhelyen a terhelt menetirányát tekintve balról jobbra, a járdaszigetről lehaladva kb. 15-20 km/h sebességgel megkezdte az áthaladását. Eközben a terhelt a gyalogos átkelőhely térségét az adott helyen megengedett 50 km/h sebességhez közeli 50-60 km/h sebességgel közelítette meg a menetirányát tekintve jobb oldalról a második (középső) forgalmi sávban. A terhelt haladási irányához viszonyítva tehát a sértett az ellenkező oldalról kezdte meg az áthaladást.
A terhelt a sértettet a gyalogos átkelőhelyen akkor vette észre, amikor az már 4 métert behaladt. A sértettet 17 métert tett meg a gyalogos-átkelőhelyen, amikor a terhelt a jobboldali útpálya középső forgalmi sávjában, fékezése ellenére, mintegy 38-45 km/h sebességgel, elütötte. A terhelt a baleset elkerülése érdekében a gépjármű kormányát jobbra rántotta, és az úttest szélétől 0,6 méterre állt meg.
A sértett az ütközés következtében a kerékpárja stabilitását elvesztette, és az aszfaltburkolatú úttestre esett. A baleset során elszenvedett sérüléseivel okozati összefüggésben másnap elhunyt.
2. A Kúria a felülvizsgálat során észlelte, hogy az első-, és másodfokú bíróság a jogi felelősség alapjainak kérdését eltérően ítélte meg.
Az elsőfokú bíróság szerint a sértett megszegte a KRESZ 54. §-ának (4) bekezdésében foglalt közlekedési szabályt, mert nem szállt le a kerékpárjáról, miközben áthaladt a gyalogos-átkelőhelyen. A sértett szabályszegő magatartása volt a közvetlen oka a baleset létrejöttének. A terhelt cselekményével ugyanakkor megszegte a KRESZ 3. § (1) bekezdésének c) pontjában, valamint a 43. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglalt közlekedési szabályokat. A KRESZ 3. § (1) bekezdésének c) pontjában rögzített általános szabály szerint, aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. Másrészt pedig azt a helyet, ahol a gyalogosnak elsőbbséget kell adni, a jármű vezetőjének csak olyan sebességgel szabad megközelíteni, hogy a jármű vezetője az elsőbbségadási kötelezettségének eleget tudjon tenni, szükség esetén a gyalogos átkelőhely előtt meg is tudjon állni.
A sértett a másodfokú bíróság szerint is megszegte a KRESZ 54. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezést. Mellőzte azonban a KRESZ 3. § (1) bekezdésének c) pontjára, valamint a KRESZ 43. §-ának (1) bekezdésére, mint szabályszegésre hivatkozást. Ekként a másodfokú bíróság kizárólag a KRESZ 43. §-ának (2) bekezdésében foglalt szabály megszegésére alapította a terhelt büntetőjogi felelősségét, mondván, hogy megszegte azt a szabályt, amely szerint azt a helyet, ahol [az (1) bekezdés értelmében] a gyalogosnak elsőbbsége van, a jármű vezetőjének csak olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a jármű vezetője az elsőbbségadási kötelezettségének eleget tudjon tenni. A jármű vezetőjének a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet csak fokozott óvatossággal és olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a járművel, amennyiben szükséges, a gyalogos átkelőhely előtt meg is tudjon állni.
3. A határozat elvi tartalma
A Kúria a védő által a terhelt javára bejelentett felülvizsgálati indítványt alaposnak találta.
A Kúria azt állapította meg, hogy a sértett megszegte a KRESZ 54. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezést. Aszerint ugyanis a kerékpárosnak a kerékpárról le kell szállnia és azt tolva – a gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályok szerint – kell az úttesten áthaladnia. A sértett e közlekedési szabályszegésével a baleset bekövetkezésének a közvetlen veszélyét idézte elő. Ebben a baleseti veszélyhelyzetben a terheltet baleset-elhárítási kötelezettség terhelte.
A kerékpáros sebességére és folyamatos haladására figyelemmel terheltet az útját keresztező kerékpáros észlelésében késedelem nem terhelte. Őt nyomban, a gyalogos-átkelőhelyre a teljes terjedelmében történt ráhajtását követően, még ugyanabban a másodpercben észlelte. A terhelt ekkor késedelem nélkül baleset-elhárítási manőverbe kezdett. Fékezett és elkormányzással is igyekezett a balesetet elkerülni.
A terhelt tehát késedelem nélkül reagált a baleseti veszélyhelyzetre. Ez reakcióidőt vett igénybe, amely az általános szakértői gyakorlat szerint 1 másodperc körüli időtartam. A baleset bekövetkezéséig eltelt további 1-1,9 mp alatt a terhelt a gépjármű sebességét 38-45 km/órára mérsékelte, és a járművét jobbra, az általa igénybe vett forgalmi sáv legszélére kormányozta. Mindezekből a tényadatokból a Kúria arra következtetett, hogy sem a veszélyhelyzet észlelésében, sem a veszély elhárításában késedelem nem róható a terhére.
KRESZ 43. §-ának (2) bekezdésében foglalt szabály a gyalogosok védelmét szolgálja.
A Kúria minderre figyelemmel azt állapította meg, hogy a terhelt büntetőjogi felelősségének a megállapítására a halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségében a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével került sor; cselekménye sem ezt, sem más bűncselekményt nem valósított meg.
Budapest, 2016. április 6.
A Kúria Sajtótitkársága