Büntető ügyek

Szabálysértések bűncselekményi minősítése céljából történő érték-egybefoglalására kizárólag olyan szabálysértések esetén van lehetőség, amelyeknek büntethetősége elévülés folytán nem szűnt meg.

Az eljárt bíróságok a III. rendű terhelt bűnösségét magánokirat-hamisítás vétségében [1978. évi IV. törvény 276. §] és kisebb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vétségében [1978. évi IV. törvény 319. § (1) és (2) bekezdés] állapították meg, és ezért őt megrovásban részesítették.

A szolgálatban kötelességszegés vétsége akkor valósul meg a Btk. 438. § (1) bekezdés 4. fordulata szerinti elkövetési magatartással, ha a kötelességszegés – annak mibenléte, jellege miatt – eléri azt a szintű mulasztást, amelyet a nevesített három elkövetési fordulat tartalmaz.

A bíróság a vádlottakat bűnösnek mondta ki a Btk. 438. § (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő szolgálatban kötelességszegés bűntettében, ezért őket százhúsz–százhúsz napi tétel, napi tételenként 1.000 forint, összesen 120.000 forint pénzbüntetésre ítélte.

Az 1978. évi IV. törvény 47. § (4) bekezdés e) pontja alapján a terhelt akkor zárható ki a feltételes szabadság kedvezményéből, ha a jogerőre emelkedett ítéletben kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére szóló felhívás 2009. augusztus 9-ét követően kelt, és a szabadságvesztés letöltését a felhívás alapján az elítélt önhibájából nem kezdte meg.

A Be. 416. § – indítványozó által felhívott – (2) bekezdés c) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a 373. § (1) bekezdés I. b) vagy c) pontjában, illetve II.-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.

Ezen belül a 373. §  (1) bekezdés III. a) pontja szerint feltétlen hatályon kívül helyezési ok, ha az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének olyan mértékben nem tesz eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan.

I. A járásbíróság jogerős ítéletével a fiatalkorú terheltet végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélte.
II. Az ítélet ellen az ügyész nyújtott be felülvizsgálati indítványt a törvényi feltételek hiányában törvénysértő pénzbüntetés mellőzése érdekében. Az indítványt a Legfőbb Ügyészség fenntartotta.
III. A felülvizsgálati indítvány alapos.

I. A csalás a Btk. XXXVI. Fejezetében szabályozott vagyon elleni bűncselekmény, a kuruzslás bűntette a Btk. XVII. Fejezetében szabályozott egészséget veszélyeztető bűncselekmény, melyek egymással – a védett jogtárgyak különbözősége miatt  – valóságos, heterogén alaki halmazatot képeznek.

II. Az egyesítés, illetve elkülönítés tárgyában hozott döntés nem képezheti felülvizsgálat tárgyát.

I. A törvényszék ítéletében a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan, társtettesként elkövetett sikkasztás bűntettében és 3 rendbeli bűnsegédként elkövetett csalás bűntettében. Ezért őt – végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett – 2 év börtönbüntetésre, 1.000.000 forint pénzmellékbüntetésre és 4 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélte.

A kétoldalú fellebbezések alapján eljárt ítélőtábla mint másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet a II. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta:

I. A kerületi bíróság – a bíróság elé állítás keretében tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett – ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki és vele szemben jogkövetkezményeket alkalmazott. A másodfokon eljárt törvényszék kisebb változtatás mellett helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

A költségvetésnek kárt okozó bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet, akit a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség terhelt és ezzel kapcsolatban tanúsít megtévesztő magatartást, illetve aki e magatartást a költségvetésből származó pénzeszközök kapcsán tanúsítja.

Költségvetési csalás esetén törvényes a vád, ha pontosan körülírja az Áfa jogosulatlan visszaigénylésében, illetve jóváírásában közreműködő terheltek tevékenységét.