Az eljárt bíróságok az I. rendű terhelt bűnösségét társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében [1978. évi IV. törvény 282/A. § (1) bekezdés IV. fordulat, (3) bekezdés] állapították meg és őt, mint bűnszervezetben elkövetőt tizenegy év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és a közügyektől tíz év eltiltásra ítélték azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható.
A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, arra hivatkozással, hogy a bíróság törvénysértően állapította meg az I. rendű terhelt terhére a bűnszervezetben elkövetést és erre figyelemmel a kiszabott büntetés is törvénysértő. Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság csupán a törvény értelmező rendelkezését alkalmazta, amelyet nem töltött meg tartalommal és nem indokolta meg kellő részletességgel, hogy a terheltek által létrehozott szerveződés miért felel meg a bűnszervezet kritériumainak, miként azt sem, hogy a terheltek a bűnszervezetben történő elkövetést felismerték.
A Kúria a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak. Megállapította, hogy a felülvizsgálati indítványban foglaltakkal ellentétben a másodfokú bíróság ítéletében nem csupán a bűnszervezet törvényi fogalmát hívta fel, hanem a 4/2005. számú büntető jogegységi határozatra is hivatkozással egyértelműen rögzítette a terheltek cselekvősége körében, hogy egy olyan szervezetnek voltak tagjai, amely határokon átnyúló kábítószer-kereskedelemmel foglalkozott. Miután többszöri szállításra került sor, a tagok között munkamegosztás állt fenn, konspiratív módon működtek és kommunikáltak, szervezték a kábítószer beszerzését, Magyarországra eljuttatását, felütését, adagolását, raktározását, értékesítését és tevékenységük kétségtelenül hosszabb időre szerveződött.
A Kúria rögzítette, hogy a bűnszervezeten belüli személyes ismeretség nem feltétele a bűnszervezeten belüli elkövetés megállapításának, miként nem törvényi kritériuma a hierarchikus kapcsolat sem. A bűnszervezetben elkövetés megállapítása tényből levont jogi következtetés eredménye.
A tényállásból pedig megállapítható, hogy az I. rendű terhelt több mint három személlyel állt kapcsolatban, és tisztában volt azzal, hogy a kábítószer-kereskedéssel foglalkozó szervezet mely tagokból áll és tevékenységét a tényállás szerint is velük összehangoltan, szervezetten valósította meg. A hosszabb időre szervezettséget alátámasztotta a közel másfél évig tartó elkövetés ténye, az összehangolt működést pedig a beszerzésre, szállításra, tárolásra, adagolásra, értékesítésre, az ennek érdekében átalakított járművek használatára, az igénybe vett lakásokra, raktárként szolgált ingatlanokra, továbbértékesítés céljából azokban tárolt eszközökre vonatkozó tények is.
Az elkövetés valamennyi formájában az I. rendű terhelt aktív szervezőként és irányítóként vett részt, azaz a bűnszervezet valamennyi törvényi ismérvével teljes mértékben tisztában volt. A bűnszervezet külső tárgyi ismérvei pedig számára egyértelműen felismerhetőek voltak.
A Kúria ezért a megtámadott határozatokat a Be. 426. §-a alapján az I. rendű terheltre vonatkozó részében hatályában fenntartotta.
Budapest, 2016. március 8.
A Kúria Sajtótitkársága