Az eljárt bíróságok a II. rendű terhelt bűnösségét 4 rendbeli felbujtóként – 2 esetben folytatólagosan – elkövetett csalás bűntettében [Btk. 373. § (1) bekezdés, (2) bekezdés ba), bc) pontjára figyelemmel, 2 esetben a (4) bekezdés b) pont, 2 esetben az (5) bekezdés b) pont], 7 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. § (1) bekezdés c) pont] és 7 rendbeli felbujtóként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében [Btk. 345. §] állapították meg. Ezért vele szemben egy év hat hónap börtönbüntetést és a közügyektől két év eltiltást szabtak ki.
A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a II. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – egyebek mellett – arra hivatkozással, hogy a folyamatban volt ügyben 2014. április 3-án a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele kötelező lett volna, mivel az egyik védő az ügyben megtartott legelső tárgyaláson, 2010. szeptember 20-án az I. rendű terhelt kirendelt védőjét helyettesítette, majd ezt követően 2011. május 6-a és 2013. június 17-e között hat tárgyalási napon eljárt a IV. rendű terhelt kirendelt védője helyett. Ezt követően rendelte ki a bíróság az I. rendű terhelt védelmének ellátására, és így vett részt 2014. január 24-én a tárgyaláson, amikor is az I. rendű terhelt terhelő vallomást tett a mindvégig tagadásban lévő IV. rendű terheltre. Ezáltal a terheltek között érdekellentét keletkezett és ezért a bíróság megsértette a Be. 44. § (4) bekezdés és 45. § (3) bekezdését, mivel az említett védőt nem zárta ki az eljárásból.
A Kúria a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak.
Határozatában rögzítette, hogy a Be. 373. § (1) bekezdés II. d) pontja szerint eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező. A Be. 45. § (1) bekezdés c) pontja szerint pedig nem lehet védő, aki a terhelt érdekével ellentétes magatartást tanúsított vagy akinek érdeke a terheltével ellentétes, így az ilyen védő részvételével tartott tárgyalást úgy kell tekinteni, mintha azon védő nem vett volna részt.
Azonban ez az esetlegesen kizárt védő eljárása kizárólag az I. és a IV. rendű terheltet érintette, a II. rendű terhelt védelmét a felülvizsgálati indítvány szerint sem a kizárt védő látta el.
A Kúria a Be. 423. § (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az eljárási szabálysértések alapján csak olyan terheltek vonatkozásában bírálhatja felül a megtámadott határozatokat, akik tekintetében felülvizsgálati indítványt terjesztettek elő. Mindebből következően, nem vizsgálható a felülvizsgálati indítvánnyal nem érintett terhelttel kapcsolatos eljárási szabálysértés, mivel a felülvizsgálati indítvánnyal érintett terheltre vonatkozó bírósági eljáráson és ítéleti döntésen a felülvizsgálat nem terjeszkedhet túl; így a védő a felülvizsgálati indítványában csak olyan felülvizsgálati okra hivatkozhat, amely a saját védencét érinti.
A Kúria ezért mind az első- mind a másodfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Budapest, 2016. március 8.
A Kúria Sajtótitkársága