Büntető ügyek

A költségvetésnek kárt okozó bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet, akit a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség terhelt és ezzel kapcsolatban tanúsít megtévesztő magatartást, illetve aki e magatartást a költségvetésből származó pénzeszközök kapcsán tanúsítja.

Költségvetési csalás esetén törvényes a vád, ha pontosan körülírja az Áfa jogosulatlan visszaigénylésében, illetve jóváírásában közreműködő terheltek tevékenységét.

I. Az eljárt bíróságok a terheltet bűnösnek mondta ki 1 rendbeli bírósági végrehajtás akadályozásának vétségében [Btk. 288.§ (1) bekezdés]. Ezért őt 100 napi tétel – 1000 Ft napi tétel összegű – összesen 100.000 Ft pénzbüntetésre ítélte.

Munkavállalóként, és nem munkáltatóként szegi meg a munkavédelmi előírásokat és okoz gondatlanságból maradandó fogyatékosságot eredményező testi sérülést az a teherautóra szerelt betonpumpát kezelő kft. tulajdonos, aki a betonpumpa gémjét olyan magasságba engedi, hogy az érintkezik a nem feszültségmentesített vasúti villamos felsővezetékkel. Ennek következtében elektromos ív keletkezett, amely a betonpumpa két kezelőjének súlyos, egyikőjüknek amputálással járó égési sérüléseket okozott.

Nem a hűtlen kezelés bűntettét, hanem a hanyag kezelés vétségét követi el, aki idegen vagyon törvényen alapuló kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, és az ebből eredő kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz. Azaz a törvényi tényállás szerint maga a kötelességszegés szándékos, azonban az eredmény tekintetében gondatlanság áll fenn.

A jogos védelmi helyzet fennállásának vizsgálata során a történések folyamatát mindig a maga egészében, egységesen kell értékelni és a jogos védelmi helyzet mindaddig fennáll, ameddig a megtámadott reálisan tarthat a támadás folytatásától.

I. A megismételt másodfokú eljárásban az ítélőtábla elutasította a terhelt perújítását, és végzése szerint azzal szemben fellebbezésnek nincs helye.

II. A legfőbb ügyész jogorvoslatot jelentett be a törvényesség érdekében. Indítványozta, hogy a Kúria állapítsa meg, miszerint a támadott végzés fellebbezést kizáró rendelkezése törvénysértő.

III. A Kúria megállapította, hogy a támadott végzés fellebbezést kizáró rendelkezése törvénysértő, és ezáltal a végzés nem emelkedett jogerőre.

A törvényszék a 2015. június 25. napján kelt ítéletével a vádlottat az ellene a Btk. 316. §-ába ütköző terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette miatt emelt vád alól a Be. 331. § (1) bekezdése alapján a Be. 6. § (3) bekezdés a) pontjában írt okból, mert a cselekmény nem bűncselekmény felmentette.

A nyomozás elrendelése – az arról készített feljegyzés tartalmától függetlenül – a feljelentésben leírt valamennyi bűncselekményre kiterjed, ha az adott cselekmény tekintetében a nyomozó hatóság a feljelentést nem utasítja el. A nyomozás során foganatosított eljárási cselekmény pedig a bűncselekmény valamennyi ismert elkövetőjével szemben megszakítja az elévülést, akár név szerint ismert a hatóság előtt, akár a kilétének felderítés érdekében folyik a nyomozás.

I. A jogerős ítélet vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezése a terhelt és a védő által felülvizsgálati indítvánnyal támadható.
II. A vagyonelkobzás kötelező alkalmazásának nem akadálya, hogy a sértett a büntetőeljáráson kívül, és azt követően is érvényesítheti polgári jogi igényét; akkor sem, ha az erre irányuló szándékát már a büntetőeljárás során is bejelenti. Az utólagosan érvényesített polgári jogi igény miatt a jogerős határozat módosítására sem kerülhet sor.