Büntető ügyek

I. A városi bíróság első fokon jogerős ítéletével a III. rendű terheltet súlyos testi sértés bűntettének kísérletében, valamint más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek és ezért vele szemben halmazati büntetést szabott ki.

A Kúria a rablás bűntette miatt folyamatban volt büntető ügyben tanácsülésen meghozott Bfv.II.1190/2016/7. számú végzésében a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva az első- és másodfokú bíróság ítéletét  hatályában fenntartotta.

A járásbíróság a terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett zaklatás vétségében [1 rendbeli, a Btk. 222. § (1) bekezdés, 1 rendbeli, a Btk. 222. § (2) bekezdés a) pont], ezért őt halmazati büntetésül, mint visszaesőt, hat hónap börtönre és egy év közügyektől eltiltásra ítélte.

I. A törvényes vád hiányában történt eljárás mind a törvényben, mind súlyát illetően megelőzi azt az eljárási szabálysértést, amit a bíróság akkor követ el, amikor megsérti a hatásköri szabályokat. Ez utóbbi orvosolható azzal, hogy a felülbírálatot végző bíróság a hatáskörrel rendelkező bíróságot új eljárásra utasítja, a törvényes vád hiányában történt eljárás orvoslása azonban új eljárás elrendelésével nem lehetséges.

A törvényszék katonai tanácsa ítéletében bűnösnek mondta ki a volt rendőr főtörzsőrmester I. rendű, a rendőr főtörzszászlós II. rendű és a rendőr főtörzsőrmester III. rendű terheltet a Btk. 294. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint minősülő, társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében, a Btk. 347. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, bűnsegédként elkövetett egyedi azonosító jel meghamisításának bűntettében és a Btk. 370.

Az első fokon eljáró törvényszék ítéletével a XXV. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 310. § (1) bekezdés, (4) bekezdés], csalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 318. § (1) bekezdés, (4) bekezdés a) pont], csalás vétségében [1978. évi IV. törvény 318. § (1) bekezdés, (2) bekezdés] és 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (1978. évi IV. törvény 276. §).

Az elsőfokú bíróság az I., II. és III. rendű vádlottakat bűnösnek mondta ki az 1978. évi IV. törvény 310. § (1) bekezdésébe ütköző és részben a (2), (3), valamint (4) bekezdése szerint minősülő adócsalás bűntettében. Ezért velük szemben halmazati büntetésként végrehajtandó szabadságvesztés büntetést, közügyektől, valamint a gazdasági társaságokban betölthető vezető tisztségviselői munkakörre, illetőleg megbízatásra kiterjedő foglalkozástól eltiltást szabott ki.

I. Az adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban voltt büntetőügyben a bíróság jogerős ítéletével jogi személyekkel szemben pénzbíráságot szabott ki. 
II. Az ítélet ellen két jogi személy nyújtott be - közös képviselőjük útján - felülvizsgálati indítványt arra hivatkozással, hogy a képviselőt a másodfokú bíróság nem idézte a nyilvános ülésre, s ezzel feltételen eljárási szabálysértést valósított meg.
III. A Kúria azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati indítvány nem alapos.

I. Jogerős ítéletében a bíróság sikkasztás bűntettében állapította meg a terhelt bűnösségét, és ezért őt szabadságvesztésre ítélte.
II. Az ítélet ellen (védője útján) a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt arra hivatkozással, hogy  bűnösségének kimondására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor.
III. A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
1. A terhelt azt állította, hogy az „ügy elkövetője” valójában a cég, ezért a Kúria a következőkre mutat rá:

I. Jogerős ítéletében a bíróság adócsalás bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki a terhelt bűnösségét, és ezért őt szabadságvesztésre ítélte.
II. Az ítélet ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt arra hivatkozással, hogy a tárgyalás olyan személy távollétében került megtartásra, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező.
III. A Kúria azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati indítvány nem alapos.