I. Az adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban voltt büntetőügyben a bíróság jogerős ítéletével jogi személyekkel szemben pénzbíráságot szabott ki.
II. Az ítélet ellen két jogi személy nyújtott be - közös képviselőjük útján - felülvizsgálati indítványt arra hivatkozással, hogy a képviselőt a másodfokú bíróság nem idézte a nyilvános ülésre, s ezzel feltételen eljárási szabálysértést valósított meg.
III. A Kúria azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati indítvány nem alapos.
1. A Kúria mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy a jogi személy, s ebből kifolyólag a jogait gyakorló képviselője jogosult–e felülvizsgálati indítvány benyújtására.
A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (Jszt.) kimondja, hogy amennyiben a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni [Jszt. 7. § (2) bekezdés]. A Jszt. konkrét rendelkezéssel is kimondja, hogy felülvizsgálatnak az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott eseten kívül akkor van helye, ha a jogi személlyel szemben az intézkedés alkalmazására vagy annak mellőzésére a büntető anyagi jog, vagy e törvény szabályainak megsértése miatt került sor [Jszt. 24. § (1) bekezdés]. A jogi személy tehát kétségtelenül jogosult felülvizsgálati indítvány benyújtására, értelemszerűen a képviselője útján.
2. A felülvizsgálat során eljáró közös képviselő már az alapeljárás során meghatalmazást kapott a jogi személyektől, ezért szükségtelen volt ismételt meghatalmazása a felülvizsgálati eljárásra. A jogi személy képviselőjére ugyanis főszabályként a védőre vonatkozó szabályok irányadók [Jszt. 9. § (4) bekezdés]. Külön (speciális) rendelkezés hiányában rá is megfelelően irányadó a Be. 47. § (1) bekezdése, amely kimondja hogy a védő kirendelésének vagy meghatalmazásának hatálya – ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki – a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, és azon túl kiterjed a perújításra, a felülvizsgálatra, valamint a különleges eljárásokra is.
3. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja, illetőleg a Be. 373. § (1) bekezdés II.d) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező. Tárgyaláson e rendelkezés alkalmazása során a nyilvános ülés is értendő [Be. 234. § (3) bekezdés].
A jogi személyek közös képviselője az indítványának megfogalmazásakor abból indult ki, hogy eljárásjogi helyzete quasi olyan mint a védőé. Ebből kiindulva a jogi személy kötelező képviselete egyúttal azt jelenti, hogy a részvétele is kötelező a tárgyaláson, illetve a nyilvános ülésen.
A Kúria ezzel – elfogadva a Legfőbb Ügyészség kifogástalan érvelését – nem értett egyet.
A Jszt. 9. § (5) bekezdés c) pontjában foglalt – a Be. szabályaitól eltérő speciális – rendelkezés szerint a jogi személy képviselője „a tárgyaláson jelen lehet”, vagyis részvétele nem kötelező, egyúttal viszont a részvétel jogától el sem zárható.
A másodfokú bíróság kétségtelenül megszegte azt az értelemszerű szabályt, hogy az eljárási cselekményekről, s ekként a bíróság nyilvános üléséről a jelenléti jogának biztosítása érdekében a jogi képviselőt kellett volna értesítenie függetlenül attól, hogy ő a képviselet ellátására az alapügyben helyettest hatalmazott meg. A Jszt 9. § (5) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezés azonban nem sérült. A másodfokú bíróság ugyanis a jogi képviselő helyettesítésére meghatalmazott képviselőt szabályszerűen idézte (értesítés helyett) a nyilvános ülésről és ő részt is vett a másodfokú bíróság által tartott nyilvános ülés valamennyi napján. A helyettesítéssel megbízott jogi képviselő jogszerűen képviselte mindkét jogi személyt a másodfokú bíróság nyilvános ülésén.
A teljesség igényével jegyzi meg a Kúria, hogy a helyettesítésre meghatalmazott jogi képviselő alapvető kötelessége, hogy a helyettesítési megbízás teljesítésének valamennyi részletéről – így ezek között a bíróság által részére küldött értesítésekről, határozatokról, illetve a nyilvános ülésen ténylegesen ellátott jogi képviseletről – a meghatalmazóját nyomban tájékoztassa. Az eljárásban pedig nem merült fel arra vonatkozó adat, hogy e kötelességeit a ténylegesen eljárt helyettesítési megbízott ne teljesítette volna és erre a jogi személyek által meghatalmazott jogi képviselő sem hivatkozott a felülvizsgálati indítványában.
A Kúria a másodfokú bíróság eljárásában tehát olyan ún. relatív eljárási szabálysértésként értékelte, hogy a másodfokú bíróság nem a meghatalmazott képviselőt – értesítés helyett önmagában tévesen – idézte meg, amely semmiben sem sértette a jogi személyek képviseletének a törvény által megkívánt szakszerű ellátását.
A jogi személyek meghatalmazott közös képviselőjének a vezető védőre [Be. 44. § (3) bekezdés] történő hivatkozása kifejezetten téves. Ez a jogintézmény a több meghatalmazott védő helyzetére vonatkozik, de a jogi képviselő nem védő. Az eltérő jogi helyzetre – a Jszt. speciális rendelkezésére figyelemmel – a védőre vonatkozó rendelkezések alkalmazására nem kerülhet sor.
A Kúria az érintett jogi személyek tekintetében a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta.
Budapest, 2017. április 3.
A Kúria Sajtótitkársága