Büntető ügyek

Próbára bocsátás előtt elkövetett bűncselekmény miatt – a próbára bocsátás lejártát követően – nincs lehetőség a próbára bocsátás megszüntetésére és halmazati büntetés kiszabására

Felülvizsgálati eljárásban jogos védelem címén csak akkor van helye felmentő rendelkezés meghozatalának, ha a büntethetőséget kizáró okra vonatkozó körülményeket a tényállás hiánytalanul tartalmazza

Az elsőfokú bíróság a terheltet bűnösnek mondta ki emberölés bűntettének kísérletében és ezért őt négy év szabadságvesztésre és a közügyektől négy év eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Ha a fiatalkorú terhelt terhére megállapított bűncselekmény Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tételének alsó határa egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb, akkor szabadságvesztésnél enyhébb büntetés (elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés) nem szabható ki.

Az állami tulajdonban álló ingatlanok cseréje esetén – a fokozott gondosság követelményére is tekintettel – nem alkalmazható a gazdasági kockázatvállalás, mint a kötelezettségszegést kizáró körülmény

A jogerős ügydöntő határozat vagyonelkobzásra vonatkozó részével szemben a felülvizsgálat törvényben kizárt

Ha a hivatásos rendőr terhelttel együtt a törvényszék nem katonai tanácsa polgári személy ügyét is elbírálta úgy, hogy a rendőrrel szemben katonai büntetőeljárásnak lett volna helye, ez a körülmény a polgári személy esetében nem hatályon kívül helyezési ok.

A törvényszék első fokon eljáró bírája is kizárólag az Országos Bírósági Hivatal által kijelölt bíró lehet a Be. 17. § (5) és (6) bekezdésében felsorolt bűncselekmények esetén.

I. Vállalkozási szerződés keretében az anyagvásárlásra átvett összeg eltulajdonítása sikkasztást valósít meg.
II. Az elkövetési értéket nem lehet határok között megállapítani.
III. Az elbíráláskori büntetőtörvény alkalmazásának van helye, ha az értékhatárok megváltozása miatt a terhelt sikkasztásként értékelt cselekménye bűntett helyett vétségnek minősül.

Lopást valósít meg a terhelt, ha a házassági vagyonközösség megszüntetése után a korábbi közös vagyonból a volt házastársát megillető ingóságot vesz el azért, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa.

Az elsőfokú bíróság a terheltet lopás bűntettében mondta ki bűnösnek [Btk. 370. § (1) bekezdés, (4) bekezdés a) pont] és ezért őt felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre ítélte. A másodfokon eljáró törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Törvénysértő a többszörös visszaesői minőség megállapítása, ha a terheltet korábban nem visszaesőként ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre

Az első fokon eljáró járásbíróság jogerős ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki lopás vétségében és más bűncselekményekben, és ezért őt halmazati büntetésül mint többszörös visszaesőt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani és abból a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható.