Büntető ügyek
Az egy rendbeli bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányuló polgári jogi igény részigényei összeszámítva képezik az illetékalapot, s az illeték nem haladhatja meg a törvényi maximumot.
I. A járásbíróság ítéletében a terheltet csalás vétsége és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt halmazati büntetésül 1 év 7 hónap – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélte. A védelmi fellebbezések alapján eljárt törvényszék végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység bűntette valósul meg, ha magánszemély elkövető erre vonatkozó engedély hiányában rendszeresen és haszonszerzés érdekében folytat pénzkölcsönzési tevékenységet
Az elsőfokú bíróság a terheltet bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. § (1) bekezdés a) pont, (3) bekezdés a) pont] és 3 rendbeli hamis magánokirat felhasználása vétségében (Btk. 345. §); ezért halmazati büntetésül felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélte. Emellett vele szemben vagyonelkobzást is elrendelt.
A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás lényege szerint: az erősen ittas terheltek a vendéglátóhelyről való távozásuk után, egy padon ülve figyeltek fel a fekete bőrű, elefántcsontparti állampolgárságú, Magyarországon oltalmazottként tartózkodó sértettre, aki gyalogosan igyekezett B-én az ún. kisvasútállomás felé. A terheltek a sértett bőrszíne, illetve faji, nemzeti hovatartozása miatt útját állták, és ezért intézték felé a „Black man, go back to Africa! Here is Hungary, not Africa!” Ezt követően ütötte pofon őt az I.
A hivatali visszaélés kötelességszegéssel elkövetett fordulata nem állapítható meg, ha a bíróság nem tárja fel és ítéletében nem rögzíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket a terhelt nem teljesített vagy megszegett.
Az elsőfokú bíróság a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 5 rendbeli hivatali visszaélés bűntettében (1978. évi IV. törvény 225. §), melyből 2 rendbeli felbujtóként elkövetett, és közokirat-hamisítás bűntettében [1978. évi IV. törvény 275. § (1) bekezdés b) pont]; ezért őt halmazati büntetésül pénzbüntetésre ítélte.
Az I. és II. rendű terhelt megállapodott az eljárás során ismeretlenül maradt megbízójukkal abban, hogy az I. rendű terhelt személyenként száz euróért Ásotthalom külterületéről Szegedig, míg a II. rendű terhelt kétszáz euróért Ásotthalom külterületéről Ausztriába, Bécsbe szállít migráns személyt.
A járásbíróság a terhelteket bűnösnek kimondó és velük szemben büntetést kiszabó határozatát a védelmi fellebbezések alapján eljárt törvényszék végzésével hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.
I. Az elsőfokú bíróság a terheltet az ellene 3 rendbeli garázdaság vétsége [2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 339. § (1) bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette és egyúttal elrendelte a kényszergyógykezelését. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
II. Az ítélet ellen a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a kényszergyógykezelés törvénysértő elrendelése miatt; annak mellőzése érdekében. Az indítványt a Legfőbb Ügyészség fenntartotta.
III. A Kúria a felülvizsgálati indítványt alaposnak találta.
I. Jogerős ítéletében a bíróság bűnösnek mondta ki a terheltet, és vele szemben büntetést szabott ki.
II. Az ítélet ellen a főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt arra hivatkozással, hogy a másodfokú nyilvános ülésen olyan személy járt el védőként, aki ügyvédi tevékenység ellátására nem jogosult. Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria tanácsülésen a Be. 428. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott másodfokú határozatot helyezze hatályon kívül és a másodfokon eljárt bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására.
I. Az adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a bíróság jogerős ítéletével a XIV. rendű terhelt bűnösségét megállapította és vele szemben büntetést szabott ki. Egyidejűleg a vezetése alatt állott gazdasági társasággal szemben pénzbírságot szabott ki.